Egy anime, mely lekörözte saját magát

Általában szokott segíteni az anime plakátja, hogy eldöntsem, megnézzem-e az adott művet, vagy ne. Hallgatok a megérzéseimre, szemügyre veszem a karaktereket, a közeget, milyen érzelmet vált ki belőlem. Ez sokszor többet mond, mint a leírás. Bár azért így is félre lehet menni, negatív értelemben jó példa erre a "Kawagoe Boys Sing", mely az idei év leghülyébb animéje. Jellemtelen, unalmas karakterek, és egyáltalán nem jön be az, ami miatt különleges akar lenni. De van olyan, amikor egy animében sokkal több rejlik, mint amit a plakát "hirdet". Nem gondoltam volna, hogy az "Overtake!" egy 10 pontos anime lesz nálam.

Szeretem a Forma 1-et, szeretem konzolon a versenyjátékokat, szeretem a sportaniméket, szeretem, ha egy animében inkább pasik szerepelnek, így nyilvánvaló választás volt számomra az Overtake! De már az első rész is nyilvánvalóan üzente, hogy ez több lesz, mint egyszerű sportanime. Láthatunk néhány Forma 4-es versenyt (az is újdonság számomra, hogy a valóságban is létezik Forma 4... azt hittem, hogy szerzői jogok kikerülése okán kitaláltak egy új versenyjátékot. Eddig csak Forma 3-ig tudtam a számozást), de a hangsúly inkább a jéghegy nem látható részén van. Mennyibe is kerül egy autó fejlesztése, milyen nehéz szponzort találni, ezért nagyon kell vigyázni, mit csinálunk, mert kihátrálnak mögülünk a támogatók, ha valami rosszat mondunk vagy teszünk. Láthatjuk azt is, hogyan készülnek fel a sportolók az egyes versenyekre, de nagy hangsúlyt kap a lelki háttér és a traumák feldolgozása.

És ami miatt a leginkább tetszett az anime, hogy kiváló a dramaturgiája. Ez az első olyan anime, amit a TROYCA-tól láttam (ja, hogy az IDOLiSH 7 is hozzájuk tartozik... akkor a második), és nagyon jó munkát végeztek. Nagyon jól mutatták be a karakterek érzelmeit, a kameraállás is pont annyira és pont addig közeli, amíg a néző átérzi a szereplők érzelmeit. És ahogy utaltam rá korábban, a felvezetés is jó volt. Az 1. rész végén, amikor Asahina Haruka sírva fakadt, az is erős volt. Már ekkor éreztem, hogy ez a sorozat több lesz önmagánál, és hogy érdemes lesz komolyan figyelni rá. Így minden hétfőn izgatottan vártam az új részeket. A sorozat legerősebb része egyértelműen a 9. rész, amikor a fotós visszatért oda, ahova a traumája köti és újra megélte azt. Azok a jelenetek nagyon szépek voltak, ott én is elérzékenyültem. Utána végül jobban lett.

De nemcsak a karakterdizájn az, ami tetszik, hanem ahogy a karakterek meg vannak jelenítve. Gondolok például arra, hogy a fotós, Madoka Kouya láthatóan nem egy karizmatikus személyiség. De ez az ő esetében ez azért érthető, mert a múltja blokkolja abban, hogy jó fotós legyen. Hiszen fél embereket lefényképezni. Ez teljesen természetesen van megjelenítve. Ahogy Asahina Karuka magabiztos személyisége is, de ugyanúgy belülről jön Harinaga Satsuki könnyed, humoros, társasági személyisége. Tehát minden karakternek olyan a kisugárzása, mint amilyen a személyisége, és ez a fajta önazonosság nem annyira sűrű egy animében, mint ahogy azt gondolnánk.

Ez a fajta természetesség is "segítette" a történetet, hogy a maga medrében folyjon. Sehol nem akadt el, sehol nem éreztem, hogy feleslegesen áll a történet, vagy siet, jó mederben haladt a történet, és azt éreztem, hogy ez a 12 rész pont elég volt arra, hogy elmeséljenek mindent, amit el akartak mondani.

Egyetlen egy dolog jut eszembe, ami nem tetszett, hogy a 6. részben, amikor edzés gyanánt futottak a versenyzők és túl sokat beszéltek. Ott éreztem, hogy az anime valótlan, mert futás közben nagyon fárasztó beszélni, és sokáig úgy trécseltek egymással, mintha teljes nyugalmukban lennének. Ezek a futós, biciklis jelenetek nagyon hülyék tudnak lenni, mert ki kell tölteni a látszólag eseménytelen jeleneteket valahogy. Nem is ismerek más animét a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru-n kívül, mely ezt meg tudta oldani. A Yowamushi Pedal-t is azért dobtam egy idő után, mert idegesített a vég nélküli pofázás verseny közben, miközben valódi bicikliversenyen a versenyzők a legritkábban beszélgetnek egymással. Maga a beszélgetés is érdektelen volt számomra, nemcsak az, hogy valótlan, hogy valaki biciklizés közben ennyit beszélget. Mondjuk érdekes, mert az Overtake!-ben egy idő után észrevették magukat a futók, és rájöttek arra, hogy nagyon lefárasztják magukat, ha vég nélkül beszélgetnek futás közben, úgyhogy az anime saját magát javította ki.

De hogy részletesebben ki tudjam elemezni az anime esetleges negatívumait, ahhoz többször meg kell nézzem. Biztos, hogy van, mert nincs tökéletes mű. De ami miatt szeretek egy animét, azt az Overtake! maradéktalanul teljesítette. Ja, és ne felejtsem, hogy még a száguldást is éreztem. A CGI meg egyáltalán nem zavaró, úgyhogy bátran ajánlom megtekintésre az animét.

Az őszi szezon első animéi

Nagyon vártam az őszi szezont, hiszen 9 olyan anime is van, ami érdekel. Ebből kettőt már meg is néztem, ezekről írnám meg az első benyomásaimat.

Az Overtake! nagyon ígéretesen indul. Az az érdekes, hogy eddig egy olyan autóversenyes animét se láttam, ahol ennyire átéreztem volna a száguldást, mint az Overtake!-ben, pedig az Initial D-t is végignéztem. Az Overtake! éreztette velem először igazán a Forma 1 érzést. Pontosabban hőseink Forma 4 versenyzők (Forma 1-Forma 3 létezik a valóságban, a Forma 0 meg lényegében a Nintendo jogtulajdona, mint F-Zero), lényegében három versenyző mindennapjait követhetjük nyomon. Van a két piros ruhás versenyző, Harunaga Satsuki és Tokumaru Toshiki, akik élnek-halnak a versenyzésért, de itt van a legelöl Asahina Haruka, aki bár itt a képen bár mosolyog, de valójában leginkább egyedül szeret versenyezni. Elmondása szerint neki nincs szüksége mások biztatására, ő egyedül is meg tudja nyerni a versenyt. Eddig biztos így is volt, de az 1. részben egy csúnya baleset ráébreszti őt arra, hogy ő is ugyanolyan versenyző, mint a többi, ő is képes hibázni. És ott van még a fotósunk, Madoka Kouya, aki teljesen kiégett a szakmájában. A lényeg az, hogy ők ketten lényegében egymást is biztatva fedezik fel újra a hobbijukat, látják meg újra a szépségét. Mindenképp szimpatikus, látom a potenciált a sorozatban. Persze a fő kérdés, hogy mit hoznak ki belőle. A száguldás érzése megvan, a karakterfejlődés lehetősége pedig adott. Jó esély van arra, hogy egy jó anime kerekedjen ki belőle.

A Migi to Dali viszont eléggé furcsán indul. Úgy emlékszem, hogy a mangában jobban kihozták azt, hogy a középkorú házaspár is rejteget valami titkot, de ettől az animében eltekintettek. De ez a kettős személyiség az ikrekben azonnal megjelenik. A szemek tűnnek furcsának, a mangában realisztikusabban volt megrajzolva. Abból a szempontból viszont hozta a várakozásaimat, ugyanúgy káoszosan indult, ahogy a manga is. Bár az, hogy mutatták a legelején a halott édesanyát, azzal érzékeltették, hogy az ikrek nem véletlenül viselkednek gyanakvón a házaspárral is. De hogy az animében nem érzékeltették, hogy mintha a házaspár is rejtegetne valamit, indokolatlannak tűnik ez a viselkedés. Ráadásul az, hogy senki nem tudja, hogy ők ikrek, de mindent mennyire jól megcsinálnak (elvileg egyedül...) erősen emlékeztet a Sakamoto Desu ga?-ra.

Nagyon érdekes, hogy elsősorban a zenével adják vissza a történet rejtélyes mivoltát. Megítélésem szerint az elég jól sikerült. Bár az opening és az ending első hallgatásra nem maradt meg bennem, de a soundtrack eléggé erősre sikeredett, főleg a kórussal. Érdekes volt hallani Murase Ayumu hangját is, egyáltalán nem a Haikyuu!!-val, sokkal inkább a Bakuten!!-nel tudtam gondolatban beazonosítani. Ott volt Tsukiyuki Mashirónak hasonlóan rejtélyes hangja, mintha kiismerhetetlen akarna lenni. De ezért jó seiyuu Murase Ayumu, hogy egyszerre képes a lelkes, hangos, élettel teli karakter hangját visszaadni, de ha csendesen beszél, jól illik rá a titokzatos, sejtelmes karakter hangja is, tehát jó választás volt.

Nem valami jó a Migi to Dali átlagértékelése, és az igazat megvallva, nem is lep meg. Nagyon messzire vezetnek a szálak, még az ikrek sem tudják, honnan fúj a szél. Ezért hat nagyon furcsának, hogy a fiúk még a fogadott szüleikkel szemben is gyanakvók. Érdemes megvárni a további részeket, ha a mangával együtt halad a történet, akkor nagyjából a felétől várható, hogy ténylegesen beindul a történet.

A 2023. őszi szezonben nézni tervezett animék listája

Az idei tavaszi és a nyári szezonban nagyon kevés olyan animét találtam, ami ténylegesen felkeltette az érdeklődésemet. Ez az egyik oka annak, hogy miért írok annyira ritkán új animékről. A nyári szezonban is csak két animét nézek, közülük is az egyik a Jujutsu Kaisen 2. évada, amit csak azért nézek, mert megnéztem az első évadot is és akkor már ez se maradjon ki. De egyszerűen fogalmam sincs, mi történik animében, teljesen értelmezhetetlen számomra... Ezért nem írok róla. A Zom 100: Zombie ni Naru Made ni Shitai 100 no Koto már valamivel érdekesebb, erről lehet, hogy írok majd bővebben. Nemcsak a téma érdekes és aktuális, hanem a megvalósítás is tetszik, bár már itt is kezd megviláglani az, valószínűleg azáltal akar népszerű lenni, hogy meglovagolja az aktuális animés trendeket. Az ending egyébként egyébként nagyon emlékeztet az Utsukushii Kare dorama 1. évadának endingjére.

És mivel ennyire kevés olyan anime van, ami aktuális és érdekel is, ezért úgy döntöttem, hogy előre megyek és megnézem, mi vár ránk az őszi szezonban. Meglepett, hogy 9 animét tettem a Plan to Watch listába. Ezt a listát tenném közzé, illetve röviden összefoglalnám, hogy miért keltette fel az érdeklődésemet.

Dr. Stone: New World Part 2

A Dr. Stone koncpeciója már az elejétől nagyon tetszett és a megvalósítás is kifejezetten szimpatikus. Nagyon jó látni, ahogy a kővé dermedt emberek több ezer év utána semmiből újra felfedezik maguknak a világot és alakítják ki a civilizációt maguk köré. Pont az a sorozat egyik nagy titka, hogy a távoli jövőben megyünk vissza a történelmi időkbe és a szereplők úgy fedezik fel maguknak a különböző tárgyakat, azok fizikai és kémiai tulajdonságait, hozzák létre az új találmányokat, mintha valami világra szóló felfedezést tettek volna. Pontosabban az ő szemszögükből tényleg világra szóló, de annyira megmosolyogtató látni (jó értelemben), hogy nekünk ez már evidens. Mindig nagyon jól szórakozok a Dr. Stone-on és az openingek és az endingek is szinte kivétel nélkül nagyon jók. Úgyhogy izgatottan várom az új évadot.

My Anime List | AniList

Kawagoe Boys Sing

Sokat nem tudni egyelőre erről az animéről, teljesen önálló mű abból a szempontból, hogy nem mangából, light novelből vagy videojátékból adaptált. Alapvetően szeretem a zenei témájű műveket, illetve a képen látható, hogy a fiúk jó eséllyel különböző személyiségek. Ha ezt ügyesen használják ki, akkor humorban erős lehet ez az anime. Meg szimpatikusnak is tűntek, úgyhogy jóra számítok. De az anime igazán csak akkor lehet érdemes a nagyobb hírnévre, ha túlmutat a "Cute Boys Doing Cute Things" tagen.

My Anime List | AniList

Migi to Dali

Ikrek szerepeltek már animékben, de hogy láttam-e olyat, amikben főszereplők lettek volna, arra nem emlékszem. Hát itt a lehetőség. De természetesen édeskevés az, hogy két szinte egyforma ember a főszereplő, a képen látszik, hogy jóval többről van itt szó. Kifejezetten hátborzongató, egyből nyilvánvalóvá vált számomra, hogy valami nagyon komoly dolog van a háttérben. Örökbe fogadás, családi titkok, bosszú... Van egy olyan érzésem, hogy nem lesz egy könnyű anime. Manga formájában már befejeződött, 7 kötetben és 44 fejezetben mesélik el képregény formájában a történetet. Szerintem animében is végigviszik az történetet. El is olvasom, mielőtt elkezdődik az anime. Ha tényleg jó lesz a történet, csak élmény lesz másodjára is megnézni. Arra külön kíváncsi leszek, hogy Murase Ayumu a Haikyuu!! és a Bakuten!! után egy merőben más témájú animében mit tud alakítani.

My Anime List | AniList

Overtake!

Újabb sportanime, méghozzá versenysport. Mivel szeretem a versenyjátékokat, a Forma 1-nek is aktív nézője vagyok, ezért ott a helye a listámon. Amíg a Nintendo feltalálta az F-Zerót (mint Forma 0), addig ebben az animében az F4 versenysport rejtelmeibe nyerhetünk betekintést. A főszereplő Madoka Kouya szabadúszó fotós, aki ahogy olvasom a szinopszist, egy kiégett fiatalember. Találkozik Asahina Harukával, akinek lelkesedését látva az ő élete is hirtelen új értelmet nyer. Kipróbálja magát az autósportban. Valószínűleg ez egy könnyed szórakozás lesz, de remélem azt magas nívón fogja művelni. A kép alapján szimpatikusnak tűnik.

My Anime List | AniList

Paradox Live THE ANIMATION

Újabb zenei témájú anime, de most a lehető legtávolabb megyünk a klasszikus zenétől. Most rappelni fogunk. A szinopszis szerint a közeljövőben a rapperek egy Phantom Metal nevű eszközzel a DNS-ükkel kémiai reakcióba lépve az érzelmeikkel újfajta látványelemekkel töltik meg a koncertet. Hogy ebből mit hoznak ki? Nagyon érdekesnek tűnik és ha kellőképp színvonalas lesz a kivitelezés akkor nagyon jó rap dalokat is hallgathatunk.

My Anime List | AniList

SPY x FAMILY Season 2

Íme a SPY x FAMILY folytatása, melynek első évadát én is nagy lelkesedéssel követtem. Remélem, a második évad is hozza az első évad magas nívóját. Hihetetlenül jól működött a főszerpelőpáros kettős személyisége, hogy egyszerre voltak kiváló detektívek, fülelték le a bűnözőket, otthon pedig átlagemberek. Kevés anime képes ezt a dualistást hitelesen kivitelezni. Ez a humor egyik fő forrása, egyben közkedveltségének egyik fő oka. És végre egy anime, ahol nem idegesít a női seiyuu nyávogós hangja! Sőt, nemhogy nem idegesít, de Hayami Saori kiválóan kiemeli a hangjával Forger Yor kettős személyiségét. Kiváló munkát munkát végzett. Részletek októbertől.

My Anime List | AniList

Toaru Ossan no VRMMO Katsudouki

A történet főszereplője egy 38 éves férfi, aki szabadidejében videojátékokkal játszik. Egy olyan játékba kerül be egy fiatal avatar képében, ahol szabadon lehet képességeket elsajátítani, de még a leghaszontalanabbakat is. Kissé isekai feeling, azzal a különbséggel, hogy nem a szereplő kerül be a játékba, hanem ha úgy tetszik, a digitális énje, de maga a játék életre kel. A Ready Player One - Ready Player Two könyvpáros óta nagy fantáziát látok a témában, ezért érdekel az anime. Remélem a kivitezés is jó lesz.

My Anime List | AniList

Tokyo Revengers: Tenjiku-hen

A Tokyo Revengers kisgyerekek játszótere nálam. Aztán a második évad nagyon túl akart nőni az első évadon azzal a templomi verekedéssel, de pont ezzel verte le nálam alulról a lécet. Mégis megnézem az új évadot is, mert a Nintendo Switch-es Ring Fit Adventure megmentette nálam az animét. Az a Shin Yuuki a Ring-Con japán hangja, aki ebben az animében szinkronizálja Hanagaki Takemichi-t. És mivel nagyon szeretek japánul edzeni a játékban, abban reménykedek, hogy ha hozzá kötöm az animét, hátha tetszeni fog. Ennek fényében fedezem fel magamnak ismét ezen művet.

My Anime List | AniList

Yuzuki-san Chi no Yon Kyoudai.

Az ABC-sorrendnek megfelelően elérkeztünk az utolsó animéhez. Négy fiútestvér maradt árván, miután szüleiket két évvel ezelőtt elvesztették. Így a legidősebb fiútestvérre hárul a feladat, hogy kisebbeket eltartsa. A nagy felelősség ellenére továbbra is életvidám, kedves srác. Kifejezetten érzelgős animének tűnik, de a kép alapján hitelesnek, és ez fontosabb. Először a Bokura no Negai manga jutott az eszembe, mely egy nagy kedvencem. Abban is négyen vannak fiúk (bár az egyikük nem vér szerinti), csak a nagy különbség az, hogy ez az anime nem BL. Ahogy elnézem a legkisebb fiú eléggé későn született, így lehet, hogy lesz egy kis Gakuen Babysitters utánérzés is. Azt az animét is nagyon szerettem. Bízok abban, hogy ez az anime is színvonalas lesz.

My Anime List | AniList

Kifejezetten üdítő nekem is látni, hogy végre ismét van egy évad, melyből ilyen sok anime érdekel. Lelkes is voltam, ahogy írtam ezt a listát. Határozottan várom az októbert, végre lesz mit nézni.