A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Yuki Hayashi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Yuki Hayashi. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 27., szerda

Bakuten!! Original Soundtrack

Korábban volt szó a Bakuten!!-ről, részletes ismertető is olvasható az animéről. Most viszont sorba veszem a CD-ket. Elsőként lássuk a sorozat soundtrack CD-jét.

Ez az anime is olyan, hogy bármikor szívesen leülök elé és megnézem. Nem az a tipikusan "hangos" anime, mint mondjuk a Haikyuu!!, de akkora szeretettel készül, hogy melengeti a szívet. Nem is az volt a cél vele, hogy milliók még évtizedek után is élénken emlékezzenek rá. Az anime egyike azon három közül, melyet a 2011-es Tohoku Földrengés 10. évfordulója alkalmából adtak le. Ezért van az, hogy az Bakuten!! a Miyagi prefektúrában játszódik, és a szereplők a családnevüket egy-egy Miyagi-prefektúrában található településről kapták. Méghozzá azért, mert ahogy robbanásszerűen nő az animék ismertsége, jutnak ki egyre többen Japánba, egyre gyakoribb, hogy egy-egy anime alapján választanak maguknak úticélt a rajongók. Lényegében a Miyagi prefektúra népszerűsítése volt az egyik cél a Bakuten!!-nel.

Ha hozzávesszük azt a minőséget, amivel az anime készült, azt gondolom, méltán népszerűsíti nemcsak a térséget, hanem a férfi ritmikus sportgimnasztikát is. Hiszen mind az animáció, mind a karakterdizájn elsőosztályú. Csak apróságokba lehet belekötni, de az tény, hogy kevés anime készül ekkora szeretettel, mint a Bakuten!!.

A zene pedig teljes mértékig tükrözi nemcsak az anime nívóját. Bár ez talán el is várható már Hayashi Yuukitól, hiszen jó néhány sportanimének szerzett korábban zenét. A Bakuten!! meg különösen kedves munka lehetett számára, hiszen az első zenéit is egy sportgimnasztika csapatnak írta, sőt, ő maga is űzte a sportágat. Lényegében az ott hallott zenék inspirálták zeneszerzésre. Nem csoda, hogy a sportanime lett az egyik fő csapásiránya. És azt lehet mondani, hogy nemcsak a sportágat ragadja meg remekül, hanem az anime légkörét, hangulatvilágát. Gyakorlatilag a zenéivel szinte ugyanúgy végigvezet az animén, úgyanúgy megelevedik, mintha ténylegesen néznénk.

Nemcsak maga a zeneszerző ír emlékezetes zenéket, hanem a hangszerelés is gazdag. Valahányszor meghallgatjuk a Bakuten!! zenéit, mindig felfedezhetünk valami apró részletet, ami eddig a háttérben rejtve maradt, és többé teszi a dalt. Ez teszi igazán tartóssá a zenei élményt ezen anime esetében is.

Mindamellett, hogy úgy hozza össze a különböző zenei műfajokat, hogy aztán az albumon egy egészet alkot. A CD azért is alkalmas arra, hogy gondolatban levetítse nekünk az animét, mert a zenék nagyjából az animében megszólalásuk sorrendjében szerepelnek a korongon. Ami egyben azt is jelenti, hogy az első CD-n a vidámabb, könnyedebb dalok kaptak helyet, a második lemezen pedig az érzelmileg fajsúlyosabb dalok. Aki pedig látta Kaze ga Tsuyoku Fuiteirut talán meg is hallgatta az OST-t, az tudhatja, hogy Hayashi Yuuki nagyon ért az érzelmileg átélhető komoly, fajsúlyosabb dalokhoz. Az album a gyakorlatok kivitelezése közben hallható zenékkel kezd, majd ahogy haladunk, úgy haladunk az animével.

És aki szerette az animét, az a zene által is nagyon szívesen végig fogja élni gondolatban a történetét. Jellemzően a lassabb, komolyabb zenék kaptak nagyzenekari hangszerelést, a könnyedebb dalokat csupán néhány hangszerrel vették fel. A különböző zenei stílusokat pedig nemcsak az anime köti össze, hanem a zeneszerző egyedi stílusa, ami valamennyi általa írt anime zenében tetten érhető.

A borító tulajdonképpen az anime promóciós képét tartalmazza. Ezen felül nincs annyira túlgondolva a borító. Egy (egyébként nagyon kedves) képet találunk még a belső oldalon, de inkább információk olvashatók. Dizájnban igyekezték visszaadni az animében is domináló égszínkék színvilágot, utalva a csapat mezére.

Ahogy az anime, úgy a zene sem "kiabál". Pont ezért érdemes meghallgatni, mert feltűnősködik, nem hívja fel mindenáron magára a figyelmet, de az egyik legszerethetőbb anime zenei élményt nyújtja.

Ének: 0/10
Zene: 9/10
Szöveg: 0/10
Hangszerelés: 10/10
Borító: 6/10
Hangulat: 10/10

+ Az anime hangulatához és nívóhoz méltó dalok
- A borító csak a kötelezőket tartalmazza

92%

2025. május 13., kedd

Amikor egy hátraszaltó elég

Eddig is nagyon szerettem a Bakuten!!-t, de a MondoConos Centimillimental koncerten megéltek arra ösztökéltek, hogy jobban bemutassam az animét. Engem is meglepett, hogy az énekest mennyire meglepte, hogy Bakuten!! CD-ket mutatok neki aláírásra. Ráadásul Bakuten!!-es póló volt rajtam, azt is mutatta a japán segítőinek, akik kísérték, hogy milyen pólóm van. Én a vasárnapi fotózáson is felismert engem. Megörült neki, azt gondolom, hogy ezzel külön jó pontokat szereztem nála.

Miért lehetett ez számára annyira fontos? Talán leginkább azért, mert egy olyan animéből vittem neki aláíratni, ami inkább mellékvágányon volt. Mert az tény, hogy nagyban meghatározza, hogy mit kap fel a média. És szerencsére most azon ritka esetek egyikével van dolgunk, amikor kijelenthetjük, hogy méltán lett a Given által ennyire felkapott a Centimillimental, de ha egy olyan munkásságához kötődő terméket viszünk aláíratni, ami nincs annyira felkapva, az mindenképp jó érzés az előadó számára, hiszen az azt üzeni neki, hogy szereted annyira, amit csinál, hogy mélyebben megismerkedj vele.

Főleg, ha érdemes is. Márpedig a Bakuten!!-nel érdemes behatóbban megismerkedni. Még úgy is, hogy nem az a tipikus sportanime, ami tele van emlékezetes jelenetekkel, vagy erős személyisége van a karaktereknek. Az anime bája a karakterek szerehetőségében és a gyönyörű animációban rejlik. Miről van szó?

Futaba Shotaro élete a sport. Ám sem az úszásban, sem a fociban, sem a baseballban nem tudott igazán érvényesülni. Egyik nap, amikor baseball edzés során szintén csak a kispadot melegítette, hazafele menet a parkban látott egy kisebb csapatot, mely épp valami alaki gyakorlatot hajtott végre. Shotaro csodálkozva nézte őket. Majd megnézve a versenyszámukat teljesen elbűvölte a mutatványuk. A csatlakozás ugyanakkor kétséges volt a részéről, hiszen úgy érezte, hogy nem eléggé felkészült. De végül úgy alakult, hogy csatlakozott a csapathoz. Hamar kiderült, hogy a gyerekkorában a különböző sportágakban szerzett képességek jól jönnek a ritmikus sportgimnasztikához, hiszen kellőképp vékony és rugalmas a teste. Így nem mennek el epizódok, amíg teljes értékű tagja lesz a csapatnak, szinte azonnal beilleszkedik. Ráadásul maga Shotaro is érzi magában, hogy mindig is ezt akarta csinálni.

Az anime abból a szempontból is rendhagyó, hogy nem egy országos bajnokságot akarnak megnyerni. Ez érzékelhetően oldja a hangulatot, mert nem az van, hogy keményen küzdenek a győzelemért, így a karakterek is oldottabbak. Gyakorlatilag ez adja az egész anime szeretetteljes mivoltát, de azért is volt ez jó húzás, mert annyi sportanimében láthattuk a kemény küzdelmet, és az ezzel járó sablonokat. A Bakuten!! ezt teljesen nélkülözi. Ez nemcsak azt hozza magával, hogy az edzések oldottabb hangulatban telnek, hanem sokkal inkább a karakterekre fókuszál az anime.

De azért, amit tudnak, megtesznek, hogy a versenyen jó eredményt érjenek el. A hatékony gyakorlás érdekében a srácok összeköltöznek, és teljes mértékig magukról gondoskodnak. Ez a fajta összetartozás adja meg az alapját a közös munkának. Ez egyébként emlékeztet a japán valóságshow-kra. Ez is megalapozza, hogy jobban kötődjünk a karakterekhez.

Ismerkedjünk is meg a srácokkal komolyabban.

Futaba Shotaro

Az anime főszereplője, aki egészen kiskora óta sportol, de eddig komoly eredményt nem tudott felmutatni. Majd egy baseball edzésről hazamenet lát meg egy négytagú csapatot, amint a parkban gyakorol. Később a versenyüket megnézve lelkesen csatlakozik a csapathoz. A gyerekkorban elsajátított képességek jól jönnek a ritmikus sportgimnasztikához is, ezért gyorsan tanul.

Alapvetően kedves, szerény, érzékeny srác, aki mindent megtesz a csapat eredményéért.

Misato Ryoya

Nincs sportanime hallgatag zseni nélkül, ebből még a Bakuten!! sem maradhat ki. Itt van Misato Ryoya, aki már komolyabb eredményt tudhat magáénak a sportban. Itt is megcsillogtatja a képességét. Természetes és légies mozgása valósággal elbűvöli Shotarót. Ő lesz a csapat igazi motorja, ráadásul abban is igyekszik különbözik az anime, hogy Misato egy idő után megnyílik és közvetlenebb lesz a csapattal is. Így egy kicsit közelebbről is megismerjük őt.

Shichigahama Masamune

A csapatkapitány, ő találja ki a koreográfiát, a tervet. Kiváló karakter, minden szempontból vezető személyiség. Nemcsak a magassága, kiállása miatt vívja ki mások tiszteletét, hanem a beszédstílusa okán is. Ono Daisuke személyében igazán harsány seiyuu-t kapott, aki csak kiemeli Shichigahama vezetői attitűdjét. Emellett tiszteli, szereti a csapatát, nem utolsósorban humorban is jeleskedik.

Tsukidate Keisuke

Ő a csapatkapitány helyettes. Mint látható Masamunétól teljesen különböző személyiség. Szerény, visszafogott, gondoskodó, akinek fontos, hogy a csapattagok jól érezzék magukat. Ő a legkiegyensúlyozottabb tag, még akkor is higgadt marad, amikor a többiek elveszítik a józan eszüket. Ezért ideális nemcsak a kedélyek csillapítására, hanem jó döntéseket is tud hozni. Annyira nem emlékezetes személyiség, de szerethető és higgadt mivolta mindenképp példaértékű.

Watari Kotaro

A képek egész jól árulkodnak bizonyos személyiségjegyekről. Watari Kotaro nagyon viccesnek gondolja, hogy megijeszti a nálánál fiatalabbakat. De persze könnyű leszerelni őt... Az idősebbeket ugyanakkor nagyon tiszteli. Ám nemcsak akkor hangos, amikor ijesztgetni kell: lelkesedését is hasonlóan extrovertált módon fejezi ki. Ennek fényében keményen edz is. Nem utolsósorban ő a csapat szakácsa. Kiválóan főz. Azonban úgy vélem, hogy Seiyuu-ja Kamiya Hiroshi, hibás döntés volt. Sokkal jobban állnak neki a csendes, visszahúzódó karakterek. Kotaro személyében erőltetettnek hangzik a kiabálás.

Onagawa Nagayoshi

Ha nem lennének épp elegen, akik gondoskodnának a csapat hangulatáról, akkor van szerencsém bemutatni Onagawa Nagayoshit, aki a csapat mókamestere. Mindig gondoskodik arról, hogy az együttélés és az edzés jó hangulatban teljen. Még abból is viccet csinál, hogy eltört a lába, és a többiek ápolására szorul.

Odavan az aranyos lányokért, imádja az idol lánybandákat. Külön poén, amikor Shotaróval és Misatóval együtt lemegy futni, a streaming alkalmazásban pedig a "Tantan Girls" dala hallható. A két fiú meg nem tér napirendre ezen furcsa zenei ízlés felett.

Nemcsak az anime élét tompítja, hogy nem egy mindent eldöntő versenyre készül a csapat, ahogy a sportanimékben szokás, hanem a karakterek személyéségét is. Ugyanakkor attól válik szerethetővé az anime, hogy így jobban kijön a természetes, laza személyiségük.

Egy rivális csapat is fókuszba kerül. De mivel ők messze nem szerepelnek annyit, ezért nem maradnak meg az emlékezetekben. Egyvalaki közülük viszont nagyon is kiemelkedik.

Tsukiyuki Mashiro

Viselkedése gyerekesnek, már-már butának hat. Bárkivel könnyen megtalálja a közös hangot, nagyon szeret mókázni emberekkel. Úgy tűnik, hogy viccelődik, de valójában jobban érdekli a másik, mint gondolnánk.

Emellett ő a csapatának a legerősebb tagja. Nagyon komolyan veszi az edzéseket, és szeret másokkal versenyezni. Az ő seiyuu-ja Murase Ayumu, aki ezen karakter "személyében" is megcsillogtatja a tehetségét, ugyanis kiválóan érzékelteti a hangjával a személyiségének kettősségét.

Az egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor Futaba Shotaróval összetalálkozik a játszótéren, és ott önfeledten játszanak.

Bakuten!! Movie

Folytatásként kijött a Bakuten!!-ből egy 90 perces movie. Tehát nem egy recap filmről van szó, hanem a sorozat utáni történéseket meséli el. A movie jobban emlékeztet egy átlag sportanimére abból a szempontból, hogy a végén egy komolyabb megmérettetésnek lehetünk szemtanúja, így a srácokon is nagyobb a nyomás és a felelősségérzet.

Külön kiemeli a movie jelentőségét, hogy Watari kipróbálja magát vezetői szerepben, így ő lesz az, aki a legnagyobb jellemfejlődésen megy keresztül. Eddig is tudhattuk róla, hogy bár szeret marháskodni, játszani a nagyfiút, ijesztgetni a kisebbeket, de ha az edzésekre ő is ugyanúgy keményen odateszi magát, mint a csapattársai. Ez a movie többek között az ő felnövéstörténete, és ez valamivel közelebb is áll a seiyuu-jának Kamiya Hiroshi személyiségéhez. Tehát lényegében ő is magára talál.

A movie lezárása csodálatos volt, gyönyörű zenét írt oda Hayashi Yuuki, ahogy a wacci endingje is csodálatosan zárja le a movie-t. Mindenképp érdemes megnézni. A grafika ugyanolyan részletgazdag, realisztikus és nagyon szép, mint az animében. A mozgások és a gyakorlatok kivitelezése természetesen hatnak, az pedig erősíti az átélést, hogy a képarány a gyakorlatok kivitelezése során 16:9-ről 21:9-re vált.

Zene

Az anime egyik nagy erőssége a zene. Az OST-t az a Hayashi Yuuki szerezte, akit én csak a sportanimék koronázatlan királyának tartok, ha zenéről van szó. Itt is felismerhető a jellegzetes stílusa, de remekül felismerte, hogy az anime egyik fő mozgatórugója a karakterek és a közöttük lévő kapcsolat. Így kevesebb a dinamikus zene, több a lassabb, érzelemdúsabb dal. Leginkább az egyes gyakorlatokra írt zenék ütemesebbek. A különböző edzésekre, mindennapi eseményekre írt zenék inkább lassabbak. Külön színesítik a zenei palettát az egyes jelenetekhez írt dalok. Külön zene hallható például a 6. részben, amikor bújócskáznak a srácok. Hasonlóképp az egyes karakterek dalai is nagyon jóra sikeredtek. Furcsa, rejtélyes hangulata van a Shotaro no Kimochi dalnak, de a személyes kedvencem a Mashiro, mely talán nem annyira szól a karakterről, de önállóan hallgatni, kiváló alkotás lett.

Különleges vibe-ja van az OST-nak, csak ezt hallgatva is átérzem az egész animét. Gyakori, hogy végigmegy az adott jelenet a fejemben, amikor az ott hallható zene szól éppen.

A movie-hoz is készült külön OST album. Azon jobbára a sorozatban is hallható zenék hallhatók némileg átdolgozva. Szokása Hayashi Yuukinak, hogy az egyes animékhez írt dalait felhasználja a későbbi évadokhoz, vagy movie-khoz. Ez mindenképp jól jön, ha egyébként a movie hangulatában hasonlít a sorozathoz. A dalokat ilyenkor jellemzően nem egy az egyben hozza át, hanem áthangszereli, a movie hangulatához igazítja.

Jelen esetben is erről van szó. Az összes animéből vett dalt áthangszerelte, így új köntösben hallhatjuk azokat.

De új dalok is megszólalnak az OST albumon. Összesen 8 új dalt hallhatunk, ezek mind emelik a a movie színvonalát. Külön kiemelendő a végső gyakorlathoz írt új dal, ami tökéletesen átadja azt az érzést, ahogy a srácok szinte eggyé válnak a közönséggel. Így mi, a nézők is bevonódunk a gyakorlatba, mi is szinte eggyé válunk a csapattal.

Mindent egybevetve a sorozat OST-je a maga teljességében elmeséli az animét, a movie inkább csak kiegészíti. A movie OST-jének nincs akkora jelentősége, mint magának a mozifilmnek.

Mind az opening mind az ending nagyszerű munka. Abból a szempontból ugyan sablonos, hogy a Centimillimental által énekelt opening a dinamikus, az szól inkább a gyakorlatokról, az edzésekről, a csapatmunkáról, míg a wacci által énekelt ending lassú, érzelemdús, sokkal inkább szól a csapatszellemről és az összetartozásról. Mind a ketten az egyéniségüknek megfelelő dalokat énekelnek. Akik ismerik és szeretik a Givenből Centimillimental stílusát, azok tudhatják, hogy mire számíthatnak a Bakuten!! dalok esetében. A movie-ra énekelt dala nem a film elején hallható, hanem nagyjából 1 óra múlva egy bizonyos jelenet alatt.

A waccinak nagyon jól állnak az érzelemdús dalok. Komolyabban ismerkedve az együttessel, világosan lejön, hogy ez az énekes egyénisége. Néhány ballada igazán szívhez szól. A sorozat endingje inkább egy kedves, lassú dal, a movie endingje az, ami inkább érzelemdús. Az nagyon kihozza a film végén látható közönség előtt végzett gyakorlat érzelmi töltetét. Az énekes hangja is érzelemmel teli, és azt hallom, hogy nemcsak otthonosan mozog ezekben a dalokban, hanem szereti is beleszőni az érzelmeit a dalokba. Bár azt hozzáteszem, hogy a movie ending kislemeze egy Blu-rayt tartalmaz (mindegyik kiadvány egy extra DVD-vel Blu-rayjel van ellátva), mely egy rövid, kb. fél órás koncertet tartalmaz. Nagyon érdekes, hogy négy lassabb, érzelgősebb dal után ötödikre bedobja az Uchitama ~Uchi no Tama Shirimasen ka?~ dinamikus openingjét, ahol együtt táncol a táncosokkal. Annyira éli azt a dalt, hogy TV-n keresztül is teljesen magával rántott. Tehát jól állnak neki a dinamikusabb dalok is, de azt érzem, hogy elsősorban az érzelemdúsabb balladákban mozog otthonosan.

Valamennyi dal elérhető Spotifyon. Engedtessék meg, hogy megmutassam az animéből készült lejátszási listámat, mely az openingek, endingek mellett az összes OST dalt tartalmazza.

Manga

A manga az animével együtt jött ki, így nem arról van szó, hogy évekkel korábban indult a képregény, ami aztán beindult, és jött az animeadaptáció. Sajnos egyelőre csak japánul olvasható a manga, de mivel furiganázva van, ezért alap japán nyelvtudással is lehet vele boldogulni.

A sorozat történésén megy végig a két kötet nyolc fejezete, és ahogy elnéztem, olyan nagy különbségek nincsenek az anime és a manga története között. A rajzstílus viszont mindenképp figyelemre méltó, ugyanis sokban különbözik az animétől. Mindenek előtt nagyon szép, és részletgazdag. A mangában is elsősorban az érzelmekre helyezték a hangsúlyt, kihozza a karakterek szeretetteljes mivoltát. A tónusok is sokkal inkább lágyak, valamint külön érdekesség, hogy a haj nincs annyira dúsan megrajzolva, mint az animében. Ettől inkább természetesnek tűnik a megjelenésük.

Érdemes megfigyelni a két kötet borítója közti különbséget. Az első kötet kissé szabadnak, "kötetlennek" (milyen jól illik ide ez a szó) tűnik, míg a második kötet nemcsak ruházatban, hanem arcban, kisugárzásban is magában hordozza azt a fejlődést, amin Shotaro és Misato keresztülmentek. Az első kötet borítója remekül ábrázolja a kettejük közti különbséget. Ebből válnak közös munkával remek csapattársakká.

Amikor a kevesebb sokkal több

Már-már elcsépelt ez a mondás, de ha van anime, ami ennek igazságát hivatott igazolni, az a Bakuten!!. Semmiben nem akar több lenni annál, mint aminek szánták, de ebbe a relatív kevésbe kemény munkát tettek, hogy az anime a legszerethetőbb és a legvalóságosabb legyen. A gyönyörű grafika, a csodálatos zene, a szerethető karakterek mind gondoskodnak arról, hogy a szívünkbe zárjuk a Bakuten!!-t.

Bárkinek ajánlható ez az anime, aki szeretne a sportanime műfaján belül valami egyedit látni. Nem fogunk izgalmas edzéseket versenyeket látni, nem fogjuk a körmünket rágni, hogy megnyerjék a mindent eldöntő párbajt. Egyszerűen csak megéljük az adott jelenetet, és ezzel mindent megad, amit egy ilyen sorozattól várhatunk.

My Anime List | Anilist | Twitter | Crunchyroll | Fandom

Hivatalos weboldal: Manga | Anime | Movie

2024. szeptember 2., hétfő

Top 10 Sportanime

Nagyon jól esett Airisu-től, hogy beajánlott egy sportanimékkel kapcsolatos kerekasztal beszélgetéshez. Szívesen részt vennék rajta, ha megkeresnének. Az elmúlt 5-6 év során, mióta sportaniméket nézek, igyekeztem némi jártasságot szerezni a témában. Még korábban összeírtam a magam Top 10-es listáját sportanimékből, de ezt azért nem tettem közzé, mert úgy voltam vele, hogy aki egyébként is követi az online munkásságomat, az legalább azt tudja, hogy az élbolyban mely animék állnak. De ha már beajánlottak, akkor úgy döntöttem, hogy mégis közzéteszem, rövid indokolással, így képet kaphattok arról, hogy alkalmas lehetnék-e egy ilyen beszélgetésre. Egyébként is túlsúlyban vannak a blogomban a fiúk, de most aztán főleg!

10. Cheer Danshi!!

Kezdjük is rögtön egy olyan sportanimével, mely félig kilóg a sorból, hiszen a mazsorett vagy a cheerleaderkedés nem számít a szó szoros értelmében sportnak. Mégis erősen sportanimés vibe-ja van, nem utolsósorban a srácok ugyanúgy edzésekre járnak, mintha bármely klasszikus sportágat űznék.

Ez az az anime, amit minden hibájával együtt szeretek. Mert sajnos nem szűkölködik hibákban. Nem emlékszel a részletekre? Nos, nem csoda. Annyi szereplőt vonultat fel az anime a 12 epizód alatt, hogy nem lehet igazán mélyen egyiküket sem megismerni, így a történetüknek sincs igazán mélysége. A képen látható 7 srác csak a kezdet... A NAGYON kezdet. Leginkább a potenciálja miatt került a listára ez az anime. Az alapötlet nagyon jó, a srácok meg szerethetők lennének, ha igazán megismernénk őket.

Jó szívvel ajánlom viszont a live action movie adaptációt, mert az nemcsak a 7 főszereplő fiúra "korlátozódik", de a színészi gárda is kiváló!

9. DIVE!!

Ez egy meglehetősen alulértékelt anime, személyes megítélésem szerint némileg méltatlanul. A műugrás rejtelmeibe enged betekintést ez az animáció.

Leginkább amiatt ítélik meg negatívan, mert túl sok olyan esemény történik, aminek nem sok köze van a sporthoz. Fontos tudni, hogy a műugrás egy olyan sportág, ahol maga a művelet csak pár másodpercig tart. Nem olyan, mint bármelyik labdajáték, hogy egy-egy meccset hosszú epizódokon át követhetünk izgatottan figyelemmel. Itt hősünk ugrik egyet 10 méter magasról, és azalatt a pár másodperc alatt kell valami alaki gyakorlatot bemutatni, amíg vízbe nem ér.

Ezért sokat láthatjuk a sportolókat edzeni, de ugyanígy szemtanúja lehetünk az iskolán kívüli életüknek. Sok a párbeszéd az animében, amit esetleg nehéz lehet követni.

Ebből is készült live action adaptáció, amit szintén jó szívvel ajánlok, mert 2 órában a történet minden lényegi részét elmeséli, és azáltal, hogy csak a lényegre korlátozódik, követhetőbb, élvezhetőbb, pörgősebb is lett.

8. Aoashi

Ha labdarúgás, akkor Aoashi! A Production I.G egy nem annyira ismert munkája, de az animáció a stúdióhoz méltó módon gyönyörű, a karakterdizájn is jellegzetes

Aoi Ashito egy szegény sorból származó fiú, aki hogy focista legyen, felköltözik a fővárosba. Annyira nem rajonganak érte, mert hajlamos arra, hogy beképzelt és bunkó legyen. Ugyanakkor az anime egyik egyedisége (ezért kapott helyet ezen a listán), hogy nagyjából a felénél Ashito másik olyan poszton kell játszania, ami kényelmetlen számára. Ezzel az anime remekült bemutatja, hogy olykor bizony ki kell lépnünk a komfortzónánkból, hogy fejlődjünk.

Ez még érdekesebbé teszi az edzéseket és a meccseket. Azt gondolom, hogy remekül mutatja be az anime, hogy nemcsak a látástól vakulásig való gyakorlás tehet minket egy adott sportág mesterévé.

7. Ryman's Club

Annak ellenére, hogy a tollaslabda azok sportágak egyike, melyet inkább Ásziái országokban űznek mesteri szinten, nem sok tollaslabdás anime készült. A 2022. őszi szezonban futott a Love All Play nem futott olyan nagyot, a Ryman's Club sokkal egyedibb lett. Sajátossága abban rejlik, hogy irodai dolgozók (az anime teljes címe Salaryman's Club) alapítanak a munkahelyükön egy tollaslabda klubot.

Az anime nemcsak remekül egyensúlyoz a munkahelyi események és a délutáni klubtevényekségek között, hanem jól érzékelteti, hogy a felnőttek már másképp sportolnak. Szívesen megmérettetik magukat versenyen, de nem feltétlen a győzelem van a fókuszban. Így az edzések légköre is más. Természetesen a srácok jelen esetben is minden tőlük telhetőt megtesznek, miközben a munkahelyükön is igyekeznek teljesíteni.

Egyedi darabja a sportaniméknek, mindenképp érdemes megnézni. Ha belegondoltok, sokkal hasznosabb csapatépítés címszó alatt sportolni, mint valami pubba összegyűlni, seggrészegre inni magukat, onnan valahogy hazakeveredni, aztán másnap másnaposan újra dolgozni.

6. Slam Dunk

A '90-es évek elején a Slam Dunk talán nemcsak a sportaniméket reformálta meg, hanem a kosárlabdát is országosan ismertté tette. Ekkoriban ugyanis egyáltalán nem ismerték a japánok a sportágat, ennek fényében egy kosárlabdás manga, majd anime ritka bátor vállalkozás volt a mangakától.

De ez persze önmagában nem elég a sikerhez. Kell egy viccesen beképzelt srác Sakiragi Hanamichi személyében, akit nem elég, hogy vagy ötvenszer kosaraztak ki lányok, de még a kosárlabdában is ügyetlenül teszi meg az első lépéseit. Hogy aztán minden egyes sikeres próbálkozása után érdemesnek tartsa magát a "géniusz" jelzőre. Kell hozzá Rukawa Kaede, aki tudomásom szerint a sportanimék történetének első szépfiúja volt. Ahogy az lenni szokott, imádták a lányok. Az anime a lányok rajongása elé is görbe tükröt állít, hiszen csúnya lányok tagja a Rukawa rajongói klubnak, akik csak Rukawa jóképűsége miatt szurkolnak neki, nem a tudása miatt. És ne feledkezzünk meg a nagydarab, de csupaszív edzőről, akinél nyugodtabb, bölcsebb edzőt sportanime nem hordott a hátán.

A Slam Dunk tette le a mai sportanimék alapjait. Hiába 30 éves mű, annyira élvezetes, mint a mai remekművek.

5. Hajime no Ippo

A mangához képest későn lett anime a Hajime no Ippóból. Pedig a Slam Dunk-kal együtt két kiválósága lehetett volna a '90-es évek sportanime felhozatalának. De sebaj, mert így a Hajime no Ippo a maga idejének lett kiemelkedő alkotása.

Leginkább azzal érdemelte ki a figyelmet, hogy egy olyan srác lett az ökölvívás hőse Makunouchi Ippo személyében, aki azért választott küzdősportot, mert az osztálytársai bántották. Az anime nemcsak remek karakterfejlődést mutat be, hanem Ippo személyében meg tudták azt csinálni, hogy személyiségében megmaradt ugyanaz a szerény, visszahúzódó srác, ennek ellenére jól áll neki az ökölvívó bajnok "szerepe" is. Bár természetesen Ippo célja is a győzelem, de ez az anime kiválóan érzékelteti a "bedobta a törölközőt" mondás jelentését. Így lesznek aztán igazán átélhetők a győzelmek is. A poénkodás a csajokkal meg elsőosztályú!

4. Ookiku Furikabutte

Bár messze nem lett annyira ismert az Ookiku Furikabutte, mint a Diamond no Ace, de ez is megérdemli a figyelmet, hiszen Mihashi Ren az első szuperérzékeny srác a sportanimék történetében.

Ez az anime talán abban is úttörő volt, hogy egy csapatban két olyan fiú volt a főszereplő, akik teljesen ellentétes személyiséggel bírtak. Abe Takaya az a srác, aki remekül tudja elemezni az ellenfél csapat játékosait, ezzek szemben érzelmei kifejezésével igencsak hadilábon áll. Ez a súrolódási pont alapja a két srác között (nem mellesleg a derűs pillanatoké is), végsősoron mégis jól össze tudnak dolgozni, mert Abe-kun tanácsait remekül tudja Mihashi kivitelezni, így számára is hamar kiderül, hogy jobb sorsra volt érdemes, mint amit a Mihoshinál élt meg.

A másik nagy erénye az animének, hogy a történet flowban van a karakterek személyiségével. Nem vállal be semmi olyan agyatlan poént, csak hogy népszerű legyen. Ennek köszönhetően mélysége van az animének. Mihashi Ren jellemfejlődése is kiváló és átélhető.

3. Bakuten!!

A Bakuten!! az az anime, mely a kincseit nem a felszínen, hanem a mélyben hordozza. Adott egy főszereplő, Futaba Shotaro, akiben első lárásra semmi különös nincs. Átlagos, szeretettel teli gyerekkora volt, maga választotta a ritmikus sportgimnasztikát.

Mégis tele van szeretettel, melegséggel ez az anime! Azon kevés remekművek egyike, amikben nemcsak kemény munka, hanem szív is van. A karakterek szinte életre kelnek, és bár sokat marháskodnak, van mélysége a csapattagok barátságának. A gimnasztika gyakorlatok animációja pedig mestermű! Nemcsak attól egyedi, hogy a képarány 21:9-re vált, hogy jobban megragadja a figyelmet, mindent meg tudjon mutatni, hanem a mozgások is végsőkig kidolgozottak. A karakterek mozgása, a hajuk lobogása is akárcsak a való életben! Ha ezt a szintet hozta volna a Cheer Danshi!!, nagy bajban lennék, hogy melyiknek adjam meg a dobogó alsó fokát.

A Bakuten!! nagyszerűségéhez nagyban hozzájárul Hayashi Yuuki kiváló zenéje. A dalaival további mélységet adott az animének. Hayashi Yuuki egyébként egy férfi ritmikus sportgimnasztika csapatnak írta az első dalait, így minden bizonnyal nosztalgia volt számára ezen animén dolgozni.

2. Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru

Nincs még egy olyan sportanime, mely olyan mélységében foglalkozik a nagybetűs élet nehézségeivel, mint a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru! A Ryman's Club-hoz hasonlóan a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru főszereplői is felnőttek (egyetemisták), ezért nemcsak az érdekli a fiúkat, hogy a végső összecsapást (Hakone Ekiden) megnyerjék, hanem hogy az élet egyéb területén is helyt álljanak. Ők már érzékelik, látják a nagybetűs élet nehézségeit, ezért úgy tekintenek az egyetemi évekre, mint az utolsó "gondtalan" évekre. Ki akarják használni az ebből fakadó lehetőségeket, de érezhető a nyomása annak, hogy felelősségteljes felnőttként kell már viselkedniük.

Ez az a kettősség, amit kiemel Hayashi Yuuki a zenéjével, ad (ennek az animének is) további mélységet. Nem utolsósorban a futás animációja is világszínvonalú. A karakterek mozgása, hajuk lobogása természetes, és amennyire ki tudtam venni, nem használtak semmi CGI-t a mozgás animálására. Szemmel láthatóan sokat dolgoztak ezen az animén, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Production I.G legyen a kedvenc stúdióm.

Aki szeretne egy kiváló karakterközpontú sportanimét nézni, annak a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru a legjobb választás!

1. Haikyuu!!

Jaj már, most meglepődtél? Mutass fel még egy olyan sportanimét, ahol ennyire összeáll minden! Nemcsak arról van szó, hogy a röplabdát a maga valóságában mutatja be, a szabályokat átfogóan ismerteti (a mangaka, Furudate Haruichi maga is nagy röplabda rajongó), de a karakterek az erős személyiségüknek köszönhetően emlékezetesek, jól megkülönbözethetők egymástól. Talán az erős személyiségüknek köszönhetően válnak annyira átélhetővé a röplabda meccsek, ütnek akkorát a poénok, hogy még pár év után is viccesnek hatnak.

Ez az anime a középiskolás sportanimék csúcsa! Itt ugyanis nemcsak a főszereplő fejlődik, hanem valamennyi karakter fejlődését nyomon követhetjük. Így teljesen mindegy, kit választasz kedvenc karakterednek, nyomon követheted, hogy hozza ki az idők során magából a legjobbat és a legtöbbet.

És még a végtelenségig lehetne sorolni az anime érveit, de zárjuk most le annyival, hogy a Haikyuu!!-ban csúcsosodott ki az, amit a Kuroko no Basket-ben megalapozott animáció terén a Production I.G, és Hayashi Yuuki a zenéjével csak még sokoldalúbbá tette a sportanimék királyát! A lényeg röviden és tömören, hogy ha létezik színvonalasan kommersz mű, akkor a Haikyuu!! az.

Nos, ez 5-6 évnyi sportanimés "pályafutásom" 10-es listája. A sportanimék egyik nagy erénye, hogy ha a karaktereket is megszeretjük, általa komolyabban elkezdünk érdeklődni egy sportág iránt, akár élőben is próbára tehetjük magunkat benne. Azt gondolom, hogy kevés jobb dologra inspirálhat minket egy anime, mint a sportra, mozgásra. Tegyünk egy próbát, hátha nekünk is rejtett képességeink kerülnek felszínre!