Nagyon jól esett Airisu-től, hogy beajánlott egy sportanimékkel kapcsolatos kerekasztal beszélgetéshez. Szívesen részt vennék rajta, ha megkeresnének. Az elmúlt 5-6 év során, mióta sportaniméket nézek, igyekeztem némi jártasságot szerezni a témában. Még korábban összeírtam a magam Top 10-es listáját sportanimékből, de ezt azért nem tettem közzé, mert úgy voltam vele, hogy aki egyébként is követi az online munkásságomat, az legalább azt tudja, hogy az élbolyban mely animék állnak. De ha már beajánlottak, akkor úgy döntöttem, hogy mégis közzéteszem, rövid indokolással, így képet kaphattok arról, hogy alkalmas lehetnék-e egy ilyen beszélgetésre. Egyébként is túlsúlyban vannak a blogomban a fiúk, de most aztán főleg!
10. Cheer Danshi!!
Kezdjük is rögtön egy olyan sportanimével, mely félig kilóg a sorból, hiszen a mazsorett vagy a cheerleaderkedés nem számít a szó szoros értelmében sportnak. Mégis erősen sportanimés vibe-ja van, nem utolsósorban a srácok ugyanúgy edzésekre járnak, mintha bármely klasszikus sportágat űznék.
Ez az az anime, amit minden hibájával együtt szeretek. Mert sajnos nem szűkölködik hibákban. Nem emlékszel a részletekre? Nos, nem csoda. Annyi szereplőt vonultat fel az anime a 12 epizód alatt, hogy nem lehet igazán mélyen egyiküket sem megismerni, így a történetüknek sincs igazán mélysége. A képen látható 7 srác csak a kezdet... A NAGYON kezdet. Leginkább a potenciálja miatt került a listára ez az anime. Az alapötlet nagyon jó, a srácok meg szerethetők lennének, ha igazán megismernénk őket.
Jó szívvel ajánlom viszont a live action movie adaptációt, mert az nemcsak a 7 főszereplő fiúra "korlátozódik", de a színészi gárda is kiváló!
9. DIVE!!
Ez egy meglehetősen alulértékelt anime, személyes megítélésem szerint némileg méltatlanul. A műugrás rejtelmeibe enged betekintést ez az animáció.
Leginkább amiatt ítélik meg negatívan, mert túl sok olyan esemény történik, aminek nem sok köze van a sporthoz. Fontos tudni, hogy a műugrás egy olyan sportág, ahol maga a művelet csak pár másodpercig tart. Nem olyan, mint bármelyik labdajáték, hogy egy-egy meccset hosszú epizódokon át követhetünk izgatottan figyelemmel. Itt hősünk ugrik egyet 10 méter magasról, és azalatt a pár másodperc alatt kell valami alaki gyakorlatot bemutatni, amíg vízbe nem ér.
Ezért sokat láthatjuk a sportolókat edzeni, de ugyanígy szemtanúja lehetünk az iskolán kívüli életüknek. Sok a párbeszéd az animében, amit esetleg nehéz lehet követni.
Ebből is készült live action adaptáció, amit szintén jó szívvel ajánlok, mert 2 órában a történet minden lényegi részét elmeséli, és azáltal, hogy csak a lényegre korlátozódik, követhetőbb, élvezhetőbb, pörgősebb is lett.
8. Aoashi
Ha labdarúgás, akkor Aoashi! A Production I.G egy nem annyira ismert munkája, de az animáció a stúdióhoz méltó módon gyönyörű, a karakterdizájn is jellegzetes
Aoi Ashito egy szegény sorból származó fiú, aki hogy focista legyen, felköltözik a fővárosba. Annyira nem rajonganak érte, mert hajlamos arra, hogy beképzelt és bunkó legyen. Ugyanakkor az anime egyik egyedisége (ezért kapott helyet ezen a listán), hogy nagyjából a felénél Ashito másik olyan poszton kell játszania, ami kényelmetlen számára. Ezzel az anime remekült bemutatja, hogy olykor bizony ki kell lépnünk a komfortzónánkból, hogy fejlődjünk.
Ez még érdekesebbé teszi az edzéseket és a meccseket. Azt gondolom, hogy remekül mutatja be az anime, hogy nemcsak a látástól vakulásig való gyakorlás tehet minket egy adott sportág mesterévé.
7. Ryman's Club
Annak ellenére, hogy a tollaslabda azok sportágak egyike, melyet inkább Ásziái országokban űznek mesteri szinten, nem sok tollaslabdás anime készült. A 2022. őszi szezonban futott a Love All Play nem futott olyan nagyot, a Ryman's Club sokkal egyedibb lett. Sajátossága abban rejlik, hogy irodai dolgozók (az anime teljes címe Salaryman's Club) alapítanak a munkahelyükön egy tollaslabda klubot.
Az anime nemcsak remekül egyensúlyoz a munkahelyi események és a délutáni klubtevényekségek között, hanem jól érzékelteti, hogy a felnőttek már másképp sportolnak. Szívesen megmérettetik magukat versenyen, de nem feltétlen a győzelem van a fókuszban. Így az edzések légköre is más. Természetesen a srácok jelen esetben is minden tőlük telhetőt megtesznek, miközben a munkahelyükön is igyekeznek teljesíteni.
Egyedi darabja a sportaniméknek, mindenképp érdemes megnézni. Ha belegondoltok, sokkal hasznosabb csapatépítés címszó alatt sportolni, mint valami pubba összegyűlni, seggrészegre inni magukat, onnan valahogy hazakeveredni, aztán másnap másnaposan újra dolgozni.
6. Slam Dunk
A '90-es évek elején a Slam Dunk talán nemcsak a sportaniméket reformálta meg, hanem a kosárlabdát is országosan ismertté tette. Ekkoriban ugyanis egyáltalán nem ismerték a japánok a sportágat, ennek fényében egy kosárlabdás manga, majd anime ritka bátor vállalkozás volt a mangakától.
De ez persze önmagában nem elég a sikerhez. Kell egy viccesen beképzelt srác Sakiragi Hanamichi személyében, akit nem elég, hogy vagy ötvenszer kosaraztak ki lányok, de még a kosárlabdában is ügyetlenül teszi meg az első lépéseit. Hogy aztán minden egyes sikeres próbálkozása után érdemesnek tartsa magát a "géniusz" jelzőre. Kell hozzá Rukawa Kaede, aki tudomásom szerint a sportanimék történetének első szépfiúja volt. Ahogy az lenni szokott, imádták a lányok. Az anime a lányok rajongása elé is görbe tükröt állít, hiszen csúnya lányok tagja a Rukawa rajongói klubnak, akik csak Rukawa jóképűsége miatt szurkolnak neki, nem a tudása miatt. És ne feledkezzünk meg a nagydarab, de csupaszív edzőről, akinél nyugodtabb, bölcsebb edzőt sportanime nem hordott a hátán.
A Slam Dunk tette le a mai sportanimék alapjait. Hiába 30 éves mű, annyira élvezetes, mint a mai remekművek.
5. Hajime no Ippo
A mangához képest későn lett anime a Hajime no Ippóból. Pedig a Slam Dunk-kal együtt két kiválósága lehetett volna a '90-es évek sportanime felhozatalának. De sebaj, mert így a Hajime no Ippo a maga idejének lett kiemelkedő alkotása.
Leginkább azzal érdemelte ki a figyelmet, hogy egy olyan srác lett az ökölvívás hőse Makunouchi Ippo személyében, aki azért választott küzdősportot, mert az osztálytársai bántották. Az anime nemcsak remek karakterfejlődést mutat be, hanem Ippo személyében meg tudták azt csinálni, hogy személyiségében megmaradt ugyanaz a szerény, visszahúzódó srác, ennek ellenére jól áll neki az ökölvívó bajnok "szerepe" is. Bár természetesen Ippo célja is a győzelem, de ez az anime kiválóan érzékelteti a "bedobta a törölközőt" mondás jelentését. Így lesznek aztán igazán átélhetők a győzelmek is. A poénkodás a csajokkal meg elsőosztályú!
4. Ookiku Furikabutte
Bár messze nem lett annyira ismert az Ookiku Furikabutte, mint a Diamond no Ace, de ez is megérdemli a figyelmet, hiszen Mihashi Ren az első szuperérzékeny srác a sportanimék történetében.
Ez az anime talán abban is úttörő volt, hogy egy csapatban két olyan fiú volt a főszereplő, akik teljesen ellentétes személyiséggel bírtak. Abe Takaya az a srác, aki remekül tudja elemezni az ellenfél csapat játékosait, ezzek szemben érzelmei kifejezésével igencsak hadilábon áll. Ez a súrolódási pont alapja a két srác között (nem mellesleg a derűs pillanatoké is), végsősoron mégis jól össze tudnak dolgozni, mert Abe-kun tanácsait remekül tudja Mihashi kivitelezni, így számára is hamar kiderül, hogy jobb sorsra volt érdemes, mint amit a Mihoshinál élt meg.
A másik nagy erénye az animének, hogy a történet flowban van a karakterek személyiségével. Nem vállal be semmi olyan agyatlan poént, csak hogy népszerű legyen. Ennek köszönhetően mélysége van az animének. Mihashi Ren jellemfejlődése is kiváló és átélhető.
3. Bakuten!!
A Bakuten!! az az anime, mely a kincseit nem a felszínen, hanem a mélyben hordozza. Adott egy főszereplő, Futaba Shotaro, akiben első lárásra semmi különös nincs. Átlagos, szeretettel teli gyerekkora volt, maga választotta a ritmikus sportgimnasztikát.
Mégis tele van szeretettel, melegséggel ez az anime! Azon kevés remekművek egyike, amikben nemcsak kemény munka, hanem szív is van. A karakterek szinte életre kelnek, és bár sokat marháskodnak, van mélysége a csapattagok barátságának. A gimnasztika gyakorlatok animációja pedig mestermű! Nemcsak attól egyedi, hogy a képarány 21:9-re vált, hogy jobban megragadja a figyelmet, mindent meg tudjon mutatni, hanem a mozgások is végsőkig kidolgozottak. A karakterek mozgása, a hajuk lobogása is akárcsak a való életben! Ha ezt a szintet hozta volna a Cheer Danshi!!, nagy bajban lennék, hogy melyiknek adjam meg a dobogó alsó fokát.
A Bakuten!! nagyszerűségéhez nagyban hozzájárul Hayashi Yuuki kiváló zenéje. A dalaival további mélységet adott az animének. Hayashi Yuuki egyébként egy férfi ritmikus sportgimnasztika csapatnak írta az első dalait, így minden bizonnyal nosztalgia volt számára ezen animén dolgozni.
2. Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru
Nincs még egy olyan sportanime, mely olyan mélységében foglalkozik a nagybetűs élet nehézségeivel, mint a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru! A Ryman's Club-hoz hasonlóan a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru főszereplői is felnőttek (egyetemisták), ezért nemcsak az érdekli a fiúkat, hogy a végső összecsapást (Hakone Ekiden) megnyerjék, hanem hogy az élet egyéb területén is helyt álljanak. Ők már érzékelik, látják a nagybetűs élet nehézségeit, ezért úgy tekintenek az egyetemi évekre, mint az utolsó "gondtalan" évekre. Ki akarják használni az ebből fakadó lehetőségeket, de érezhető a nyomása annak, hogy felelősségteljes felnőttként kell már viselkedniük.
Ez az a kettősség, amit kiemel Hayashi Yuuki a zenéjével, ad (ennek az animének is) további mélységet. Nem utolsósorban a futás animációja is világszínvonalú. A karakterek mozgása, hajuk lobogása természetes, és amennyire ki tudtam venni, nem használtak semmi CGI-t a mozgás animálására. Szemmel láthatóan sokat dolgoztak ezen az animén, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Production I.G legyen a kedvenc stúdióm.
Aki szeretne egy kiváló karakterközpontú sportanimét nézni, annak a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru a legjobb választás!
1. Haikyuu!!
Jaj már, most meglepődtél? Mutass fel még egy olyan sportanimét, ahol ennyire összeáll minden! Nemcsak arról van szó, hogy a röplabdát a maga valóságában mutatja be, a szabályokat átfogóan ismerteti (a mangaka, Furudate Haruichi maga is nagy röplabda rajongó), de a karakterek az erős személyiségüknek köszönhetően emlékezetesek, jól megkülönbözethetők egymástól. Talán az erős személyiségüknek köszönhetően válnak annyira átélhetővé a röplabda meccsek, ütnek akkorát a poénok, hogy még pár év után is viccesnek hatnak.
Ez az anime a középiskolás sportanimék csúcsa! Itt ugyanis nemcsak a főszereplő fejlődik, hanem valamennyi karakter fejlődését nyomon követhetjük. Így teljesen mindegy, kit választasz kedvenc karakterednek, nyomon követheted, hogy hozza ki az idők során magából a legjobbat és a legtöbbet.
És még a végtelenségig lehetne sorolni az anime érveit, de zárjuk most le annyival, hogy a Haikyuu!!-ban csúcsosodott ki az, amit a Kuroko no Basket-ben megalapozott animáció terén a Production I.G, és Hayashi Yuuki a zenéjével csak még sokoldalúbbá tette a sportanimék királyát! A lényeg röviden és tömören, hogy ha létezik színvonalasan kommersz mű, akkor a Haikyuu!! az.
Nos, ez 5-6 évnyi sportanimés "pályafutásom" 10-es listája. A sportanimék egyik nagy erénye, hogy ha a karaktereket is megszeretjük, általa komolyabban elkezdünk érdeklődni egy sportág iránt, akár élőben is próbára tehetjük magunkat benne. Azt gondolom, hogy kevés jobb dologra inspirálhat minket egy anime, mint a sportra, mozgásra. Tegyünk egy próbát, hátha nekünk is rejtett képességeink kerülnek felszínre!
-P2.jpg)
