2024. október 12., szombat

Régen látott animék mai szemmel - 3. rész

Régen sokkal kevesebb olyan anime készült, melyek célközönsége kifejezetten a felnőtt korosztály volt. (Leszámítva a hentai-okat, persze) Az animék elsődleges cél közönsége alapvetően mindig is a kamaszok voltak, hiszen ők azok, akik már nem gyerekek, tehát nyitottak a komolyabb történetekre, de nincsenek még a munka világában. Így több idejük van TV-t nézni, sőt talán legbelül hiszik is még a csodát, hogy az ő életük másképp alakulhat, mint a szüleiké. Ha egy ilyen anime még színvonalas és szórakoztató is, arra sokkal szélesebb közönség rezeghet rá.

Ha nem is feltétlen az első anime, de az elsők között volt a Cowboy Bebop, mely kifejezetten művészi igényességgel készült. A szép emlékű AnimeStars magazin az első számában is úgy vezették fel a művet, hogy "Az anime, amely műfajt teremtett." És teljességgel helyénvaló állítás is. Bár a japánok korábban is vettek át nyugati műveket, regényeket, abból készítettek animéket, de ezek jellemzően európai koprodukciók voltak, és inkább gyerekeknek készült alkotásokat vettek át. Elsősorban ezek jutottak el hozzánk, mert olcsóbb volt az öreg kontinensről megvenni a régi időkben. Tudomásom szerint a Cowboy Bebop az első olyan tényleges anime, melyet ugyan Japánban készítettek, de sok elemet átemeltek nyugati (elsősorban western) filmekből. Ezért a Cowboy Bebop mindenképp úttörő volt az animék történetében, alaposan meg is lepték vele a japán nézőket. Ez az anime nyitott utat az hasonlóan komoly, akár mélyebb mondanivalójú pszichológiai japán animációknak.

Az animéhez nemcsak magyar szinkron készült, de DVD-n is kapható volt. És hogy a magyarok is látták, hogy ez teljesen más, jelzi, hogy a szinkront nem a 2004-2007 környékén megszokott "Szinkron Systems" készítette (Az RTL Klub megbízásából), hanem a "Hang-kép szinkroncsoport". Hallhatóan másképp álltak ehhez a műhöz, nem a megszokott animés szinkroncsapat adta a hangját a karaktereknek, hanem mintha a karakterek fizimiskájához választották volna a szinkronhangokat. Egyedül a Jet Black hangját kölcsönző Rosta Sándor lehet ismerős. Karakteres hangja emlékezetessé tett néhány karaktert. Aki még esetleg ismerős lehet, az Jelinek Márk, de a többiek először debütáltak animében, és azóta se hallottuk többet a hangjukat. Kivétel nélkül hibátlan munkát végeztek, a Cowboy Bebop az egyik legjobb magyar szinkronos anime. Akármennyire is vagyok elkötelezett Hayashibara Megumi-rajongó, itt most nem bánom, ha magyarul Szitás Barbara szólal meg helyette.

Az alaptörténet röviden összefoglalható: 2071-ben, amikor az emberiség rég elhagyta a katasztrófa sújtotta Földet, benépesítette a naprendszert. Így a társadalom is sokkal kiterjedtebb lett, rendőrség bár intergalaktikus, nem bír a bűnözőkkel. Így a fejvadászok (akik magukat cowboyoknak nevezik) veszik fel a harcot a bűnözőkkel szemben a milliós vérdíjak reményében. Hőseink Spike Siegel és Jet Black is ilyen fejvadászok, akik szintén kapva kapnak az alkalmon, hogy a vérdíjak legyenek a megélhetésük forrása.
Hozzájuk csatlakozik Faye Valentine, aki semmire nem emlékszik a múltjából. Egy súlyos autóbalesetből 50 évre hibernálták, mert akkor nem ismerték a gyógymódot. (Ha úgy vesszük, ez a baleset a mi jelenünkben, 2021-ben történt! Tehát Faye valahol 3 éve alussza, ha nem is az igazak, de a hibernáltak álmát) Ebből az anime jelenében ébresztették fel, és szemmel láthatóan teljesen jól van. Viszont a gyógykezelésekből fakadóan súlyos adósságok nyomják a vállát, ezért hitelezők veszik üldözőbe. Hogy ne éljen számkivetetten, csatlakozik a két férfihoz.
Később csatlakozik hozzájuk az asperger-gyanús Edward... maradjunk csak az "Ed" névnél. Számítógépzseni és hacker. A két új tag közül Ed szerepe fontosabb abból a szempontból, hogy weboldalakat feltörve értékes információkhoz jut, aminek köszönhetően könnyebben megtalálják a bűnözőket. Kutyája Ein, a zseni Welsh Corgi.
A címben szereplő "bebop" a jazz egy műfaja, aminek lényege, hogy a swing nagyzenekari hanszerelésekkel szemben a szólóra helyezi a hangsúlyt. Azt gondolom, hogy jelen esetben a szólón van a hangsúly, hogy egyrészt a csapat csupán néhány tagból áll, másrészt a többi bandától teljesen függetlenül és elkülönülten végzi fejvadászi tevékenységüket.

A történések epizodikusak, szinte minden egyes epizódban vagy valamelyik bűnözővel veszik fel a harcot, vagy velük történik valami, ami akár sorsdöntő is lehetne. Az anime érdekessége ugyanis az, hogy a történések látszólag teljesen banálisak. Úgy tűnik, mintha valami izgalmas, sorsfordító esemény történne a csapattal, de a végén pénz nélkül a hajójukon kötnek ki, és látszólag ugyanott tartanak, mintha semmi nem történt volna velük. Pedig valójában hatással van rájuk. Az anime erősen introvertált. A történések leginkább a fejekben játszódnak le. Erről leginkább az absztrakt formában történő beszélgetésekből jöhetünk rá, ezért a párbeszédek sok esetben kulcsfontosságúak. Leginkább a mögöttes tartalmat érdemes keresni. Bár kívül úgy tűnik, mintha egyik nap telne a másik után, hőseinket csak a pénz izgatja és hogy legyen elég kaja a hűtőben, valójában az anime során komoly jellemfejlődésen mennek keresztül.

Az animéről ki lehet jelenteni, hogy célt ért, hiszen igencsak népszerű lett. A My Anime List közel 2 millió felhasználója látta az animét, és a 8,75-ös átlagértékeléssel sincs oka szégyenkezni. Ezzel szemben azt látom, hogy Magyarországon tudnak róla az emberek, sokan látták, de nálunk mintha megmaradt volna az anime rétegműfajnak. Nem is szokás cosplayezni ebből az animéből (talán régen láttam egy-egy Edward cosplayt), meg nem tudok arról, hogy a mai fiatal animés közösség körében téma lenne a Cowboy Bebop. Talán pont a túl komoly mivolta miatt? Vagy mert túlzottan nyugati? Hiányoznak belőle azok a fanservice jelenetek, amik segítik egy mai anime népszerűségét? Ezer meg egy helyen lehet keresni az okot.

A címben említett zenei műfaj nemcsak a csapatra utal, hanem akkor már ilyen stílusban írták a zenéket az animéhez. Az opening és az ending is reflektál a csapatra Az opening rendhagyó módon (talán ebben is úttörő volt az anime), nem egy előadó által énekelt dal, hanem az OST-ből emeltek ki egy zenét. Az anime soundtrackje jazz stílusban íródott, szerzője pedig az a Kanno Yoko, aki a Marcoss sorozatnak és a Ghost in the Shell-nek írt szintén egyedi zenét. Felismerhetők benne a bebop stílus jegyei, ami utalás lehet nemcsak arra, hogy ez a csapat a többiektől elkülönülten, magányos farkasként végzik a munkájukat, hanem arra is, hogy magas hőfokon élik az életet. Az animáció is elsőosztályú! Az ending meg egy blues-ballada, ami nemcsak a csapat magányát érzékelteti, hanem hogy belül van hatással rájuk az, ami történik velük. Az a sötét, és fakó színvilág, mely jellemzi az animét, az itt hatványozottan jelen van.
Ahogy írtam, a soundtrack elsősorban a jazz műfajában íródott. Külön kiemelném a 7. részben hallható Rock & Roll dalt, ami nem más, mint Endoh Masaaki LIVE in Baghdad című dala! Igazság szerint előbb ismertem meg a dalt, minthogy tudatosodott volna bennem, hogy ebben az animében már jóval korábban hallottam. Az énekes ugyanis 15 évvel később felénekelte az EXTREME V MACHINE című albumára, és azonnal nagy kedvencem lett!

Endoh Masaaki JAM Project-béli és szólókarrierjének munkásságát átfogóan ismerve, bátran kijelenthetem, hogy karrierjének egyik legjobb dala a LIVE in Baghdad! Ráadásul mivel eltelt néhány év, ezért tovább formálták a hangszerelést, és azt kell mondjam, hogy csak még jobbá tették a dalt ahhoz képest, ahogy az animében (és az OST CD-n) hallható.

Annak ellenére, hogy annyira nem rajongok az animéért, szerettem írni ezt a cikket. Értem, hogy mit akar üzenni, érdekesek az absztrakt jelentések. Inkább az, hogy nem abban a stílusban adja át, hogy a mondanivalója ténylegesen eljusson hozzám. Én úgy vagyok vele, hogy azért nézek animét, mert keleti művet akarok látni. De ez nem azt jelenti, hogy nem akarom megérteni, hogy miért szeretik olyan sokan az animét. Igyekeztem úgy nézni, hogy tudjak is kapcsolódni a műhöz, és azt gondolom, hogy közelebb kerültem hozzá. Úgy gondolom, hogy ez az anime tökéletesen a helyén van. Sokan látták, aki látta, szinte kivétel nélkül szereti, de nem feltétlen beszélnek róla. Talán erről az animéről nem is beszélni kell, hanem belül megélni. Az, hogy 7 pontot adok rá, senkit ne tántorítson el attól, hogy megnézze. Ez csak annak szól, hogy nem az én stílusom, de megértem, hogy miért szeretik az emberek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése