Nemrég jutott eszembe, hogy Okui Masami későbbi karrierjét szinte már teljes mértékig kielemeztem, de a korai, ’90-es évek zenéje eddig teljesen kimaradt. Teljesen méltatlanul, hiszen ő volt számomra az első, aki megmutatta nekem, hogy igényesen is lehet művelni a trendi popzenét. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy csak élő hangszerek szólalnak meg, és a dalszövegek is szinte költői igényességűek. Egyszerűen arról van szó, hogy a ’90-es évek zavaros zenei kavalkádjából kitűnnek Okui Masami dalai, egyértelműen a jobbak közé tartoznak. Ahogy a naked mind kislemez dalai is.
A kislemez a Slayers N-EX radio dorama openingjét és endingjét tartalmazza, és lehet is hallani, hogy igyekeztek mindkét dalt az anime sorozathoz írni. A két dal közül a naked mind, vagyis az opening a jobb. Igényesebb lett, több az élő zene, mégis érzékelhető a könnyed, vidám hangulat. Olyannak hat az egész dal, mintha nem azon lettek volna, hogy megírják minden idők legjobb dalát, érzékelhetően könnyedén vették az egészet, mégis amit tudtak, beletettek. Egy átlagos jpop dalhoz képest szokatlanul hosszú a második refrén utáni gitárszóló, ráadásul elképesztően jó. És hogy ilyen könnyed, vidám dalnak van egy ilyen jó gitárhangzása, az bizonyítja, hogy pop dalt is lehet igényesen művelni, és Okui Masami ’90-es évek beli repertoárja tele van ilyen, sőt még ennél jobb pop dalokkal.
Az ending dal, Niji no You ni már inkább sablonos jpop dal. Nem rossz, de kevésbé egyedi, mint a naked mind. A második dalon már inkább érződik, hogy a Slayers-höz írták. Könnyed, vidám dal, de kevésbé vannak jelen élő hangszerek ebben a dalban. A szaxofon szóló a második refrén után rövid és kevésbé hangsúlyos. Okui Masami hozza a tőle szinte már elvárt színvonalat, de ez csak szimplán jó dal. Nem ez jut eszembe először, ha megkérnek, hogy soroljak fel olyan Okui Masami dalokat, melyeket érdemes hallgatni.
A borító nagyjából rendben van, bár az elülső borító képen feljebb tettem volna Okui Masami-t. Vagy más képet tettem volna ki róla. Az biztos, hogy túl nagy a fehér felület. Bár a szöveggel megoldották, de mondjuk egy álló kép jobb lett volna, és akkor Okui Masami is jobban dominált volna, a szöveg meg rákerülhetett volna a ruhájára. A hátsó borítóra került fel egy kép a Slayers-ről, az teljesen jó.
Összességében az egész kislemez nagyon jó. A naked mind a jobb jpop dalok közé tartozik, a Niji no You ni valamivel gyengébb, de az is hallgatható. De tetten érhető bennük a ’90-es évek tipikus japán pop zenéje, aki szereti az ilyen dalokat, vagy szívesen nosztalgiázna, ezzel a kislemezzel csak jól járhat. A dalok egyszerűek, vidámak, kikapcsolnak, nem kell tőlük csodát várni. De amennyire lehetett, dolgoztak rajta, és igyekeztek igényessé tenni a dalokat.
Ének: 8/10
Zene: 7/10
Szöveg: 7/10
Hangszerelés: 7/10
Borító: 6/10
Hangulat: 8/10
+ Egyszerű, mégis igényes pop dalok.
– A borítóra kerülhetett volna jobb kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése