A múltunkkal, belső démonainkkal való szembenézést, küzdelmet sokféleképpen dolgozták fel a kultúrában. Eleve sokrétű a téma, hiszen ahány ember, annyiféle történet, ami mind-mind egyedi megküzdési stratégiát kíván. Mivel a tárháza szinte kimeríthetetlen, ezért bátran lehet a témához nyúlni. Ha valaki komolyan veszi magát, a történetét, és a karakterét, nagyon nem lőhet mellé. A tokusatsukban is láthatunk erre néhány példát, és azt kell mondjam, hogy ahhoz képest, hogy elsősorban gyerekeknek szánt műfaj, a többsége a lehetőségeihez mérten jól kezeli a témát. Ebben alkot kiemelkedőt a GARO franchise egyik spinoff sorozata, a Kami no Kiba -JINGA-.
Hovatovább, a(z egyik) legjobb GARO sorozattal van dolgunk. A Kami no Kiba -JINGA- teljesen új köntösbe helyezi az alapkoncepciót. Vitába száll a premisszával, megalkotja a saját antitézisét. Hiszen az első évad óta tudjuk, hogy a horrorokkal való harc soha nem ér véget, és sajnos csak egy sors vár rájuk: a halál, mivel menthetetlenek. Ám ezen sorozat Makai lovagja Mikage Jinga megmenteni akarja a horrorokat. Miért? Mert előző életében maga is horror volt, aki legyőzettetett, és visszakerült a Makai Birodalomba. De most, az új életben most az emberek szolgálatába kívánja állítani magát. Az előzmény movie a Garo: Kami no Kiba dolgozza fel a horrorlétét. Már az a film is sok jót sejtetett, önmagában azért is, mert a színészi játék sokkal magasabb színvonalú, mint a korábbi GARO sorozatoké. Ez érdekessé, izgalmassá, átélhetővé tette a történetet, Inoue Masahiro, mint Mikage Jinga ritka nagy átéléssel alakította a főgonosz szerepét. Talán az alakításának is köszönhető, hogy önálló sorozatot kapott. A GARO franchise azzal is igyekszik felnőttesebb képet adni magáról, hogy a negatív hősei komplexebb karakterek. Személyiségük láthatóan összetettebb, aminek köszönhetp nemcsak érdekesek, izgalmasak, hanem a szándékuk sem egydimenziós. De általában az figyelhető meg a horrorokat alakító színészeknél, hogy jellemzően egy síkon alakítják jól a szerepüket. Nem egyszer volt olyan érzésem, hogy jól kihozzák a gonosz játékos mivoltát, de nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy civilként kedves, közvetlen emberek lehetnek. Talán Inoue Masahiro az egyetlen olyan színész, aki maradéktalanul tudta hozni azt a fajta negatív főhőst, ő a legalkalmasabb arra, hogy megjelenítse az alaptörténet antitézisét, vélhetően ezért kapott saját sorozatot. És nagy örömünkre bizonyítja, hogy méltán kapott főszerepet.
Sőt, tovább emeli a tétet. 30 évvel járunk a movie után. Jinga a Mikage családban újjászületik, ahol új életet kezdve immár Makai lovagként kíván az emberek szolgálatába állni. Ám azt talán még a másik dimenzióban sem gondolta volna, hogy mekkora megmérettetés vár rá. A szülei ugyanis horrorok, akiken sajnos nem lehet már segíteni. Így Jingának egyből szembe kell szállnia a saját elvével, ráadásul azokat kell megölnie, akik a legközelebb állnak hozzá.
A sorozat külön nagy erénye a gyerekszínész alkalmazása. A korábbi GARO sorozatokban a Makai lovagok gyerekkorába legfeljebb egy epizód erejéig visszaemlékezés formájában nyerhettünk betekintést. Már-már spártai kiképzőtáborhoz hasonlítható, gyerekkorról (a mi értelmezésünkben) természetesen nem beszélhetünk, napjaik szinte teljes egészében kemény gyakorlással telik. A Kami no Kiba -JINGA-ban viszont végigkövethetjük Mikage Jinga öccsének Mikage Toumának a történetét, aki maga is Makai lovag szeretne lenni. A 12 éves fiú esete annyival könnyebb, hogy a bátyja mellett gyakorolhat, de az idősebb testvér tesz arról, hogy semmivel ne legyen neki könnyebb, hiszen ő már csak tudja, hogy a horrorok sem kegyelmeznek. Így ha méltó küzdelmet akar velük vívni, akkor erősnek kell lenni. Bár erősen megtöri a szüleinek halála, de hogy ez ne blokkolja végleg a fiút, kitörölték az emlékét. Az, hogy Mikage Touma karaktere ennyire erős és átélhető, az nemcsak a színésznövendék, Hagiwara Soshi érdeme, hanem hogy a stáb is komolyan vette a szerepét, és a történetét. Nyugodtan lehet ő a második főszereplő, hiszen a maga nemében az ő edzése, személyes története legalább annyira fontos, mint a bátyja története, ráadásul a két cselekményszál párhuzamosan halad.
Az első néhány epizód követi a hagyományos GARO formulát, a horrorokkal való harcot követhetjük figyelemmel. Ez inkább azért érdekes, mert Mikage Touma már a kezdetektől a bátyjával tart, így korán szemtanúja lesz egy csatának. A sorozat akkor válik egyedivé, amikor Jinga először találkozik az előző énjével. Többször néznek ugyanis farkasszemet egymással, és akkor lesz a náző is igazán szemtanúja annak, hogy Inoue Masahiro milyen kiváló színész, amikor egy képen látjuk az előző életbeli horror mivoltát, és a mostani Makai lovag énjét. A sorozatot spirituális szemmel is érdemes követni, ugyanis nagyszerűen ábrázolja a jelen tudásunk szerinti ismeretünket az előző életünkről. Hogy semmire sem emlékszünk rá, de valahol a zsigereinkben ott lapul, hogy valamikor egy másik testben léteztünk. Jinga is egyre inkább érzi, hogy nem menekülhet az előző énje elől, egyszer ténylegesen szembe kell néznie vele. És hogy melyikük arat győzelmet, arra a sorozat előrehaladtával fény derül.
De sajnos nincs rózsa tövis nélkül, ez a sorozat sem hibátlan. A JAM Project volt az, aki most nagyon alulmúlta magát a betétdalt illetően. Ami nemcsak azért különösen fájdalmas számomra, mert a JAM Project az abszolút kedvenc együttesem, hanem mert a movie-hoz kiváló dalt énekeltek, majdhogynem az egyik legjobb JAM Project által írt GARO dal. Talán a Kami no Kiba -JINGA- nem követel meg egy érzelmileg erős dalt, mint a Kami no Kiba ~THE FANG OF APOCALYPSE~, de a Doukoku no Kanata egyhangú és sablonos mivolta méltatlan mind Kageyama Hirononu életművéhez, mind a sorozat nívójához. Nemcsak azért kedvencem a JAM Project, mert a stílusunk nagyon közel áll hozzám, hanem mert dalaikkal nagyszerűen közvetítik az adott anime vagy tokusatsu mondanivalóját, mind zeneileg, mind szövegileg. De ezzel a dallal most komolyan alulmúlták magukat, és hogy az egyik legjobb GARO sorozattal tették ezt, csak súlyosbítja a munkájuk minőségét. Nem egy unalmas, jellegtelen dalt érdemel egy ilyen sorozat.
Ezzel együtt is csak ajánlani tudom a Kami no Kiba -JINGA- sorozatot. Pont azzal hívja fel a figyelmet magára, hogy megalkotja a saját ellentézisét, amit a kivitelezés, a színészi játék, és a dramaturgia nagyszerűen erősít. Itt most nem érdekes az animékre, japán filmekre, sorozatokra jellemző túldramatizálás, mert a történet és a közeg indokolja. Itt most kivételesen átélhetőbb lett tőle a sorozat. Nagyon remélem, hogy a történetnek valamilyen formában lesz folytatása.
Történet: 9/10
Színészek: 10/10
Trükkök: 9/10
Kivitelezés: 10/10
Zene: 5/10
Hangulat: 10/10
+ Ha egy sorozat megalkotja a saját ellentézisét, abból nagyszerű dolgok születhetnek
- Mind az együttes, mind a sorozat nívójához méltatlan betétdal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése