Nos, mi tagadás, nagyon rákaptam a tokusatsu sorozatokra. Olyannyira, hogy animékből jelenleg csak a szezonosokat nézem, amúgy teljesen átálltam az élőszereplős sorozatokra. Hogy meddig marad így, nem tudom, de szívesen megosztom a véleményemet addig ezekről a sorozatokról.
Leginkább az tetszik ezekben a sorozatokban, hogy képet kapunk a korabeli japán mindennapokról, így egy tokusatsu sorozat a '70-es évekből konkrétan egy kordokumentum! Arról a fajta gyermeki bájról nem is beszélve, amivel ezek a sorozatok élnek. Ezeket a filmeket, sorozatokat ugyanis a gyerekek szerették meg igazán a '60-as években, ezért egy időben rájuk szabták ezeket az alkotásokat. És ha belegondolunk, nem is csoda, hiszen ők azok, akik olvasnak szuperhősös történeteket és hisznek is bennük. És hogy majd ők is megmentik a világot!
Ám a most elemzésre kerülő sorozatról aligha mondható el, hogy gyerekeknek készült. Ez pedig a J.A.K.Q. Dengekitai. Látni fogjuk majd, hogy addig megszokott tokusatsukhoz képest teljesen más irányba indult el. Hogy miért volt erre szükség, és mi volt a hatása? Ennek is utánajárunk. Mindenek előtt lássuk, hogy miről is van szó.
Iron Claw a Global Criminal Empire, röviden Crime vezetője. Szövetségeseivel, katonáival célja, hogy a világ legerősebb, legkegyetlenebb maffiahálózatát hozza létre. Legyőzésükre alakul meg az ISSIS International Science Special Investigation, melynek tagai világszerte keresik a szövetségeseiket. A tokiói ISSIS-ág parancsnoka, Kujirai Daisuke Joker néven négy fiatalt toboroz a cyborg fejlesztési projektnek. Ennek keretében műkarokat kapnak, melyek különböző energiamanipuláció és bionikus képességekkel bírnak. A négy fiatal J.A.K.Q. Dengekitai néven végzik küldetésüket, hogy leszámoljanak a bűnözéssel. Ez máig az egyetlen olyan tokusatsu sorozat, melynek hősei kiborgok.
A sorozat nagyon érdekesen indul. Több különlegessége van. A Joker fedőnév ugyanis nem véletlen. Az egész a játékkártyákból fakad, ahogy a négy rövidítés is: J = Jack, A = Ace, K = King, Q = Queen. Valamint a sisakjuk is a négy franciakártya színét formázza. És az sem utolsó szempont (nálam legalábbis), hogy a Nintendo cég által gyártott kártyákat használják.
A Nintendo ugyanis nemcsak a konzoljairól és játékairól híres, hiszen eleve Hanafuda kártyákat gyártottak megalakulásuktól, 1889-től kezdve, majd 1907-től a '60-as évekig játékkártyákat (amiket mi francia kártyáknak hívunk) gyártottak. Mondhatjuk, hogy ennek emléke ez a sorozat. Ráadásul eleinte be is vetik a harcokban a J.A.K.Q. Dengekitai tagok, ugyanis kártyákkal fegyverzik le az ellenséget.
A másik érdekessége a sorozatnak, hogy olyan emberek kerülnek veszélybe Iron Claw egy-egy csatlósa által, akik mind a J.A.K.Q. Dengekitai egy-egy tagjának családtagja, ismerőse, barátja, így személyes oka is van a tagok részéről a mentőakciónak. Ettől nemcsak ők, hanem a néző is jobban bevonódik a történetbe, érzelmileg átélhetőbb lesz bűncselekmény súlyossága, a mentőakció fontossága.
Erre egyébként utal a Sasaki Isao által énekelt opening dal szövege is:
Moeru toushi to kanashimi wa
Tsumetai katai mecha no naka
Daremo shiranai oretachi no
Kore ga kore ga himitsu no
Himitsu no kirifuda sa
Tehát az opening is utal arra, hogy mennyivel komolyabb ez a tokusatsu sorozat. A zene is sokkal kevésbé játékos hangvételű. Az énekes hangja is kissé szomorkás. Mintha átélné, amiről énekel, egyúttal vigasztal is. Ez annyira átjött nekem, hogy konkrétan az egyik kedvenc dalom az énekestől.
Tehát látható, hogy a sorozat sokkal komolyabban indul az átlag tokusatsuhoz képest. A dal meg komolysága ellenére népszerű volt, az 1977. év 9. legsikeresebb dala volt anime- és gyerekdal kategóriában. De amilyen bűncselekmények vannak az első részekben, bízvást mondhatom, nem gyerekek számára készült a sorozat.
És most ismerjük meg a szereplőket közelebbről.
Sakurai Goro / Spade Ace - Olimpiai aranyérmes öttusázó, Képessége az atomenergia manipulálása, valamint az röntgensugarak segítségével (Chuseishi Scope) átlát a falon és egyéb akadályokon. Mindezek mellett szupergyors (Kosouku Switch) és távoli hangokat (Enkaku Shuon Souchi) is tisztán hall. Fegyvere a Spade Arts, íjából pedig atomtöltetű nyilakat lő. Ő a négyes csapat vezetője, kiválóan meglátja az ellenség gyengepontját.
Karen Mizuki / Heart Queen - A csapat egyedüli női tagja, aki rendőrként elsősorban a Japánba vezető illegális kábítószer-kereskedelmet nyomozta ki. Végsősoron ő volt az, aki rájött, hogy a szálak a Crime-hoz vezetnek, ezért csatlakozott az ISSIS-hez. A Crime rájött, hogy a lány többet tud, mint kéne, ezért autóbalesetben akarják megölni. Ott meghalt az apja. A lány ugyan túlélte, de elvesztette a jobb karját. Annak a helyére kerül a műkar. Karen Mizuki a mágneses erőt képes manipulálni Heart Cute Jiryoku Power segítségével. Fegyvere a Q-Shaped Heart Cute, amivel nem feltétlen megsebzi az ellenséget, de természetellenes mozgásokra kényszeríti őket, amíg ki nem fáradnak. Ez nagyon látványos, egyben vicces is, főleg a lány beszólásai. Jobb mutatóujjában rejlik a "Magnetic Counter", amivel radarként képes tárgyakat pontosan meghatározni és azonosítani.
Higashi Ryu / Diamond Jack - WBC Váltósúlyú ökölvívó bajnok. Las Vegasban hamisan gyilkossággal vádolták meg, amiután megtagadta a bajnoki mérkőzés manipulálását. Majd amikor kiadták Japánnak, Joker felajánlotta, hogy ha csatlakozik hozzá, nem kell letöltenie a börtönbüntetését. Ryu az elektromosságot képes manipulálni, jobb mutatóujjában lévő Eleki Cutterrel képes kemény tárgyakat átvágni. Bal gyűrűsujjában meg egy lézer (Dia Laser) rejlik, ami szintén képes átvágni a tárgyakat. Fegyvere a Dia Sword, az abban rejlő elektromosség akár halálos sebet is ejt az ellenségen. A kard is képes átvágni különböző tárgyakat, de elektromos sugarakat is képes vele kilőni.
Bunta Daichi / Clover King - Óceáni kutató, aki egy tengerealattjáró szerencsétlenségben életét vesztette. Testét kriogén módon megtartották egy egészségügyi intézményben megtartották kutatási célokra, majd Joker kiborgként újjáélesztette. Képessége a gravitációs erők manipulásása. Képes a saját testsúlyát és sűrűségét többszörösére növelni, ezzel szupererőre is szert tehet. Amikor ereje eléri a 700 lóerőt, akkor a Juroku Energy használatával pusztító csapást mér az ellenségeire. A Juroku Nage képességével nagyon messzire képes dolgokat eldobni, a King Power Press-szel pedig több tucat ellenséggel is képes egyszerre elbánni. A bal keze egy Club Megaton, mellyel eltalálhatja és megkötözheti az ellenséget.
Több olyan trükköt is ebben a sorozatban alkalmaztak először, amelyek új irányt mutatttak a későbbi tokusatsuk harci jeleneteinek élethűbb kivitelezéséhez. Ilyen például a trambulin használata ugrójelenetekhez, gyors mozdulatok, a kameramozgás kiemelt szerepet kapott, valamint a csapatmozgások összehangoltak voltak.
Ennyiből is látható, hogy volt potenciál a sorozatban, simán kitölthették volna a rendelkezésre álló 35 epizódot. Mégis nagyjából a harmadától kezdve dobták az eredeti koncepciót, és elindult egy más irányba. Csakhogy annyira más irányt vett az egész, hogy rá se lehet ismerni az eredetire. Erre rájön az, hogy a későbbi ötleteket nem dolgozták ki rendesen, ezért nem látszik, hogy hova akarják kifuttatni a sorozatot. Ennek oka pedig nem más, minthogy a nézettség nagyjából 8-10. résztől kezdve jelentősen bezuhant, így valami irányváltásra kényszerültek, hogy fenntartsák az érdeklődést.
A nézettség csökkenése pedig érthető. A nézők hozzá voltak szokva a gyermekien bájos sorozatokra (pl.: Akumazier 3, Choujin Bibyun, de jellemző volt a Kamen Rider első sorozataira is), ehhez képest jóval komolyabb volt a sorozat, hiszen a bűnszervezet krimivé alakította, amire nem rezonáltak a nézők. Tokusatsu sorozatok további jellemzői, hogy minimum egy állandó gyerek szereplő van. Ez azért fontos, mert egyfajta azonosulási pontként szolgál. Ha van gyerek, aki láthatja a szuperhősöket, velük élheti a mindennapjait, az a gyerek nézők számára plusz motivációt ad, hogy akár ők is találkozhatnak valami szuperhőssel. A J.A.K.Q. Dengekitai nem alkalmaz gyerek szereplőt, és úgy akar felnőttes lenni, hogy alkalmazza a megszokott mozdulatsorokat. Tehát nincs összhangban a sorozat saját magával.
És hogy miért akartak az eredeti ötlettel is új irányt venni? A Himitsu Sentai Goranger elképesztően népszerű volt a maga idejében. Ez volt tulajdonképpen a legelső Super Sentai sorozat 1975-1976-ból. Népszerűsége pedig köszönhető nagyrészt annak is, hogy ez az első olyan sorozat, melyben egy csapat versenyzett (tagjainak száma pedig a címből kikövetkeztethető), tehát erősítette a csapatszellemet, amire a japán, mint kollektivista társadalom, igencsak rezonáltak. Tagjai pedig színek által jól megkülönböztethetők voltak egymástól, amire ráadásul a nevük is utal: Akaranger, Aoranger, Kiranger, Momoranger, Midoranger. És akkor említsük meg a zenét is, ami országosan kedveltté tette Sasaki Isaót. Az ending háttérvokálja meg annyira erős volt, hogy a Koorogi '73 acapellacsapat ismertségét is nagyben fellendítette. Mai napig az endinget tartják az együttes legemlékezetesebb előadásának.
Ennek alapjait akarta a J.A.K.Q. Dengekitai úgy átvenni, hogy már-már kényszeresen ügyeltek arra, hogy amennyire csak lehet, megkülönböztethető legyen a Himitsu Sentai Gorangertől. Így lett az elődjének egyfajta antitézise. A színek ugyan megmaradtak, de a franciakártyák színeiben merültek ki, illetve szinte teljesen elvesztette az elődjének játékos mivoltát, és egy lett egy realisztikus krimi. Gyilkosságokkal, utasszállító repülőgép felrobbantásával pedig meglehetősen sötét hangvételű lett a sorozat. Ezt erősíti a már fentebb elemzett opening is.
A későbbiekre úgy próbálták visszacsábítani a nézőket, hogy oldották a feszült légkört. Kevesebb krimi, több játékosság és gyerekszereplő. De mivel az alapkoncepciót szinte teljes egészében sutba vágták, a sorozat mondhatni, teljesen elvesztette a létjogosultságát. Újabb tagként pedig a 23. részben debütált Soukichi Banba átváltozóművész, aki szintén kiborg. Ő egyébként Joker helyére került. Kinézete és átváltozása (Big One), jelentősen eltér a többiekétől, kezdve azzal, hogy neki már semmi köze nincs a kártyákhoz. Vele együtt a végső támadást is módosították. A sorozat első felében ugyanis J.A.K.Q. Covack támadással számoltak le végleg az ellenséggel, aminek lényege volt, hogy hőseink körbevették az ellenséget, majd a négy bionikus támadásukat egyesítve számoltak le vele végleg. Ez igazából nem is volt látványos, meg nehezen hihető is volt. Ezért váltották le a második felében a Big Bomberrel, ami egy ágyú. Abba Big One teszi a lövedéket, azt kilőve mérnek végzetes csapást az ellenségre. Ezzel meg az a probléma, hogy az ágyút minden egyes epizódban összerakják, amit igyekezeztek látványos mozdulatokkal érdekessé tenni, de mivel nagyon sokáig tart, ezért unalmas minden egyes epizódban végignézni. Nem egyszer gondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen az ellenség nyugodtan megihat egy kávét, míg az öttagúra bővített csapat összerakja a bombát. Tehát sehogy nem életszerű a dolog.
Az viszont kétségtelen, hogy maga Soukichi Banba rendkívül stílusos karakter. Igyekeztek vele új színt adni a sorozatnak. Csak ez annyira jól sikerült, akkora egyéniség lett, hogy gyakorlatilag elvette a J.A.K.Q. Dengekitai tagjaitól a reflektorfényt. Az átváltozásai is megfűszerezték a sorozatot, sokkal viccesebb lett.
A másik új szereplő, akit szintén a 23. résztől vetettek be, az Hime Tamasaburo, akinél bolondabb karaktert aligha találhattak volna ki. De pont attól él, hogy saját magából csinál bolondot, maga figurázza ki az adott szituációt. És hihetetlen jól! Őt ugyanis nem színész alakítja, hanem egy rakugoka (Hayashiya Genpei), ezért ül mindig lótuszülésben. Nagyon jól ért az előadáshoz, jelenetei tele vannak derűvel.
Tehát jól látható, hogy vissza akarták vinni az irányt a megszokott és közkedvelt tokusatsu-sablonokhoz, aminek ugyan kicsit fellendült a nézettség, de érdemben nem tudta megmenteni a mundér becsületét. Igazából úgy lehet a leginkább értelmezni a sorozatot, ha több részre bontjuk. Volt az első rész (1-10. epizód) a maga komor mivoltával, majd a kétségbeesett útkeresés (11-22. rész), végül az könnyedebb új irány (23-35. rész), amivel igyekeztek menteni a menthetőt. De ez pont azért nem sikerült, mert következetlen volt az egész sorozat.
Úgy tűnik, a tokusatsu és a krimi két olyan különböző fogalom, aminek egyáltalán nincs közös halmaza. Hiszen ekkor már annyira nyilvánvalóan a gyerekeket célozták meg a tokusatsukkal, hogy még a felnőttek is mint "gyereksorozat" elé ülnek le egy ilyet nézni. Talán ők is újraélik a gyerekkorukat, amikor még hittek a csodákban. Ezzel ment szembe a J.A.K.Q. Dengekitai, ami igazából azért nem vehető teljesen komolyan, mert a tokusatsuktól megszokott mozdulatsorok megvannak, amik elinflálják a sorozat komoly mivoltát. Hiába volt úttörő trükkök terén, mutatott újat, vannak érdemei, ha hiányzik belőle az a fontos elem, ami annyira kedveltté tette a tokusatsukat, azt sajnos leszavazzák a nézők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése