Túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy a Centimillimental meghívása Magyarországra a Mondo történetének egyik, ha nem a legnagyobb dobása volt. Több japán vendéghez is volt szerencséje a MondoCon hűséges látogatóinak, de Centimillimental volt az első igazán felkapott énekes, aki tiszteletét tette a rendezvénysorozaton.
Bizonyos szempontból időszerű is, hogy Centimillimental most indult európai turnéra, melynek egyik állomása volt a MondoCon, hiszen a Given anime most ért véget, így a válogatásalbumok mellett, a közönség előtt is összegezheti az elmúlt 5-6 évet. Szerencsére van is mit, hiszen emlékezetes dalokkal örvendeztette meg nemcsak a Given rajongókat, hanem gazdagította a japán zenei palettát.
Igyekeztem idejekorán a nagyszínpadhoz menni, hogy jó helyem legyen, de hamar kiderült, hogy totál felesleges volt, hiszen hangolás miatt teljesen kiürítették az E csarnokot. Mégis szerencsés voltam, mert pont akkor értem a csarnokba, amikor az utolsó embereket tessékelték ki, így jó helyem volt a bejárat előtt. A hangolás végeztével engedték be az embereket, és elég közel kerültem a színpadhoz.
Bár az részemről némi aggodalomra adott alapot, hogy az Ázsián kívüli koncertjeit egyedül csinálja. Talán akusztikus hangszereléssel hallhatjuk a dalokat? Volt ilyenre példa néhány MondoConos koncert esetében, de pont Centimillimental dalai azok, amelyek érzelmi mondanivalója okán is erősebb hangszerelésűek. Hogy szólnak majd akusztikus hangzásban? Nos, a trükk a következő: Adott volt egy gitár, egy billentyűs hangszer és egy gép, melyről a többi hangszer szólt programozva. Arról van szó ugyanis, hogy a dalok felvételekor az énekes nemcsak felénekli a dalokat, hanem feljátssza gitáron, billentyűn is, de még a programozást is ő végzi, így bár félig playback volt a koncert, mégis teljes mértékig a saját munkáját hozta el.
A koncertet a Bakuten!! dalokkal kezdte. Mivel ezt az animét is nagyon szeretem, ezért engem már ezekkel a dalokkal is megvett. A movie betétdalával kezdte, de mintha küzdött volna a magas hangok kiéneklésével. Sehol nem hallottam azt a jól ismert hangszínt, amivel szokott énekelni. Olyannyira nehézkesnek tűnt az ének, hogy elkezdtem azon aggódni, hogy nem fogja tudni végigcsinálni a koncertet. Aztán a második dalra, a Bakuten!! anime openingjére már lényegesen javult az összkép. Nagy örömömre hallható volt az az ének, amivel méltán lett ismert és kedvelt.
Aztán egy számomra ismeretlen dal (Ikite Ikanakucha) után jöttek a Given dalok. Vele együtt a lányok hangja is. Kedves dolognak tartom, ha egy énekes megpróbál az adott ország nyelvén egy pár szót mondani, Centimillimental is így tett. Meg kell hagyni, ügyesen beszélt magyarul. A Super Ultra I LOVE YOU után a Marutsuke remek lehetőség volt arra szintetizátorral belsőséges kapcsolatot alakítson ki a rajongóival. Ez nagyon bejött, sokan telefonjuk zseblámpájával adták meg a dal igazi hangulatát.
Az mondjuk meglepett, hogy a Kizuato olyan hamar megszólalt. Ekkor sem volt biztonságban a hallásunk, de ahogy bemondta az énekes a Fuyu no Hanashi címet, a lányok valósággal elvesztették az eszüket. Őrült hangulat volt, szinte az egész közönség végig énekelte a dalt. Bevallom őszintén, a Given rajongók azon kb. 1%-ába tartozom, akik nemigen érzik át a dalt, de ott annyira betalált nálam is, hogy még én is elérzékenyültem a dal hallatán.
Bár az énekes nem énekelt mindig hibátlanul, de nyoma nem volt annak a baljós kezdetnek, amivel indította a koncertet. Mindent megtett azért, hogy felejthetetlen legyen a koncert. Óriási élmény volt élőben hallani tőle a szeretett dalokat. A koncertet a legújabb movie két dalával zárta. Aztán pár perc szünet után egy dal (Bokura Dake no Shudaika) erejéig visszatért a színpadra.
Ami nekem nem tetszett, hogy a pár perc szünet alatt a Mondós konferanszié beszélt, aztán úgy konferálta fel ismét az énekest, mintha nem lenne természetes egy koncerten az előadó visszatér. Mintha attól tartottak volna, hogy a közönség nem várja meg a végét, és az énekes nem játszhatja el az utolsó dalt. Személyes észrevételem még, hogy az egyik nagy durranást a legvégére hagytam volna, hogy igazán emlékezetes legyen a koncert. De mindent egybevetve felejthetetlen egy órával örvendeztetett meg minket az énekes.
A koncert után is volt lehetőség dedikáltatni. Ahogy szétnéztem, a rajongók többsége a Given mangáját akarta dedikáltatni. Én meg nem kis meglepetést okoztam az énekesnek azzal, hogy Bakuten!! CD-ket akartam vele aláíratni. El is nyerhettem a szimpátiáját, mivel eredetileg csak egy aláírást engedélyeztek, de nekem aláírta mind a két CD-t. Nekem személy szerint már csak ezért is megérte eljönni.
Bár egyik ismerősöm hátul a sörpadokról hallgatta a koncertet, elmondása szerint eléggé rossz volt a kihangosítás. Ezek szerint számított az is, honnan hallgatjuk a koncertet. Az biztos, hogy akik elölről nézték a koncertet, azok egy szép emlékkel lettek gazdagabbak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése