Okui Masami: evolution

Újabb évfordulós albumot szeretnék nagyító alá venni, méghozzá Okui Masami: evolution című albumát. Az album két kiadásban jelent meg. A normál kiadás mellett kijött a CD+DVD limitált kiadás. Nekem az utóbbi van meg. Immár 14 éve, hogy megjelent ez az album, és mondhatnám, hogy még mindig nagyon jó hallgatni, de ez nem fedi le a teljes igazságot, ugyanis van az albumnak egy óriási nagy hibája.

Az előző album, a God Speed után egyébként is nehéz lehetett összehozni egy albumot, hiszen az olyan kivételes minőségű lett, hogy ott jegyzem minden idők legjobb albumai között. Azt túlszárnyalni nagyon nehéz lett volna. Olvasható is, hogy nem sikerült, de lássuk is a részleteket. Ez az album némileg rövidebb, hiszen csak 10 dal került fel rá.

1. SOLDIER ~Love Battlefield~
2. zero-G-
3. Iteza no Tsuki no Koromo ni
4. Niji
5. Lunatic Summer
6. Kiba ~Tusk~
7. Shiranui
8. WILD SPICE -TRANCE MIX-
9. Otomegokoro Mugen
10. SOUL MATE

Valósággal felrobban a CD-lejátszóban az album, ugyanis a “SOLDIER ~Love Battlefield~” olyan kemény rock dal, ami még az igazi nagy rockereknek is dicsőségére válna. Dinamikus, ütemes, és ami még ennél is nagyobb szó: Meg van írva a zene! Van dallama, és Okui Masami is úgy énekel, hogy csak megerősíti a zenét. Ez azért nagy dicséret, mert nagyon ritka, hogy egy nőnek jól álljon a kemény rock zene, és Okui Masami ezen nagyon kevesek közé tartozik. Különleges hangja van: Japán mércével némileg erősebb, de ha arról van szó, hihetetlen gyönyörűen tud érzelmeket énekelni. Ehhez képest a másik oldal, hogy a hangja kiválóan alkalmas arra, hogy akár kemény rock alapra is énekeljen. Ezen az albumon az utóbbi képességét csillogtatja meg, bár erre az albumra is kerültek fel könnyedebb dalok. Az egyik ilyen a Lunatic Summer, amely egy teljesen könnyed, nyári “pop-song”. Igazából annyira nem hű a címéhez, mert maga a dal távolról sem annyira elmebeteg, mint amennyire az a nyár, amiről Okui Masami énekel. Ráadásul az ő mércéjéhez képest túlságosan egyszerű dal, már-már méltatlan a munkásságához. A másik dal, amire mindenképp érdemes kitérni, az a “Shiranui”. Ez az album legkülönlegesebb dala. Maga a cím “foszforeszkáló fény” jelentéssel bír. Hamis álmokról, illúziókról szól a dal, mely a sötétben világít ugyan, de nem ad fényt. Ez szimbolizálja a hamis reményt, ami ráadásul egy idő után teljesen kialszik. A zene végig teljesen nyugodt, kellemes hangzású, kicsit olyan érzetet ad, mintha az énekesnő már jól ismerné ezt az érzést. Tudja, hogy ebből sem lesz semmi, mégis, mintha átadná magát az illúzióknak. Úgyis kialszik, és aztán esély van új életet kezdeni. Az albumot lezáró SOUL MATE dal címe beszédes. A barátság fontosságáról, jelentőségéről énekel Okui Masami egy szép ballada keretében.

Amire viszont külön bekezdést szeretnék szánni, mert egyszerűen nincs szó, mekkora szörnyűség, az a WILD SPICE -TRANCE MIX-. Ez a legnagyobb hiba, amit Okui Masami elkövetett az karrierje során. Egy olyan albumra elektronikus dalt tenni, melynek teljesen rockos koncepciója van… olyan, mintha valaki pasztell színekkel színezne ki egy képet, de az egyik motívumot jó erős sötétkékkel színezné ki, hadd szóljon! És az egész kép egy kellemetlen disszonáns érzetet ad. Ugyanez a WILD SPICE -TRANCE MIX-e, ami ráadásul azért is nagyon kellemetlen, mert az eredeti WILD SPICE dal egy rock dal, ami tökéletesen beleillett volna az album koncepciójába. Sőt, mivel egy kiváló dalról van szó, nagyban emelte volna az album értékét. Erre jön az elektronikus változat, ami önmagában sem annyira jó, és rákerül egy rock albumra… Szinte kimeríti a bűnözés kategóriáját, egyszerűen nem tudom megbocsájtani, mert ott van az albumon kitörölhetetlenül, és rontja az összképet, de valami olyan szinten, hogy rossz rágondolni.

A másik, ami nem tetszik, az a borító. Pontosabban a rajz nem tetszik a borítón. Egyébként kifejező, ugyanis borítóképen Okui Masami-t, mint angyalt látjuk, a belső borítón pedig megjelenik az énekesnő ördögként is. Ez szimbolizálja a kettős személyiségét, és igazából a sötétkék háttér is tetszetős, a rajzstílussal nem vagyok megbarátkozva. Nem látok érzelmeket az arcon, nem érzékelem, hogy lenne személyisége az angyalnak és az ördögnek. Egy animés stílusú rajzzal jobban jártunk volna.

És akkor tegyünk említést a DVD-ről is. Három videoklip kapott rajta helyet, a Mitsu, a zero-G- és a WILD SPICE, a három legutóbbi dal. A teljes DVD-tartalom 17 perces, és szélesvásznú a kép. A képminőség egyébként a lehető legjobb, de ami miatt kiváló ez a DVD, az a hangminőség. VESZTESÉGMENTES 1.5 Mbps hangot DVD-n még nem hallottam. Kristálytiszta a hangzás, nemcsak a mély hang hallható kifogástalanul, de a magas hangok is. Egyszerűen libabőrös leszek, valahányszor nézem a DVD-t. Nem hiába, japán minőség. Legalább itt hallhatjuk a WILD SPICE eredeti változatát, méghozzá tökéletes hangminőségben.

Összegezve tehát egy rock albumot kaptunk, mely ugyan nem tökéletes, csak az a baj, hogy a hibái komolyan belerontanak az összképbe. Elektronikus dalt rock albumra feltenni óriási hiba, a borító is lehetett volna jobb. De van annyi előnye az albumnak, és a dalok nagyrésze azért hozza az Okui Masami-tól elvárható minőséget, de így is a gyengébb albumai között van az evolution. Túl erős volt a God Speed, olyan igazából az evolution, mintha Okui Masami-nak már nagyon sok dal volt már a fiókjában, és már akart már valamit kezdeni velük. Most már szerette volna kiadni őket. Így jött az evolution album, mely inkább egy lábjegyzet a God Speed-hez.

Ének: 9/10
Zene: 8/10
Szöveg: 8/10
Hangszerelés: 8/10
Borító: 4/10
Hangulat: 7/10

+ Kiváló DVD-tartalom, azért ott vannak a szokásos Okui Masami minőségű dalok.
– A WILD SPICE -TRANCE MIX- a bűnözés kategóriája, a borító sem az igazi.

76%